Az Alkotmánybíróság (Ab) 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. A törvény szövegezéséből adódóan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg.

Az Ab a törvény alkotmányosságának megítélése során a közszolgálati jogviszonyok sajátosságaiból és az ezekkel összefüggő alkotmányossági követelményekből indult ki. A kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben.

A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben – így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is – azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Ab továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot.

Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is.

"Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére" - írják.

Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

Az Ab figyelemmel volt az európai normákra, az Európai Szociális Karta és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályaira, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.

Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására. Az Ab megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is. 

Az Ab egyebekben az indítványokat elutasította. A határozathoz dr. Bihari Mihály, dr. Paczolay Péter és dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.

A határozat teljes szövege az Ab honlapján olvasható.

Pártreakciók

A kormány tudomásul veszi az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatát. A kormányzati kommunikációs államtitkárság közleményében azt írta: azzal, hogy az Ab május 31-i hatállyal szünteti meg a kormánytisztviselőkről szóló törvény érintett részét, lehetővé tette "a közigazgatásban a tavalyi kormányváltáskor tapasztalt rendkívüli körülmények felszámolását". A kabinet a jövőben, az alkotmányozás során, valamint a kormány-tisztviselői életpályamodell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít az Ab-döntés és annak indokolásában kifejtett szempontok figyelembe vételére.

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság döntése. Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.

Az LMP örül a döntésnek, a párt frakcióvezetője, Schiffer András úgy fogalmazott, hogy az ilyen döntések mutatják, hogy ha az Alkotmánybíróságot nemcsak jogi, de morális értelemben is rehabilitálják, akkor van remény arra, hogy az ország egy alkotmányos demokráciához méltóan tud működni - reagált az LMP frakcióvezetője az  alkotmánybírósági döntésre.

A politikus kijelentette, "amikor az alkotmányosságot kérjük számon a Fidesz viselkedésén, akkor azzal a politikával van vitánk, amelyik azt feltételezi, hogy egy többségi uralommal szemben nincsenek korlátok". Hangsúlyozta, hogy egy alkotmányos demokrácia annyiban más, mint például egy centralizált demokrácia, hogy az alkotmányosság és annak legfőbb szerve egy mégoly nagy többséget is korlátok közé tud szorítani.

Véleménye szerint minden ilyen döntés azt mutatja, hogy miért fontos az Alkotmánybíróságot nemcsak közjogilag, de morális értelemben is megerősíteni. Éppen ezért gesztusokat várnak a Fidesz-KDNP-től, hogy visszatérnek az alkotmányosság keretei közé és nem fognak alkotmányos kordonbontásba, ha őket egy másik hatalmi ág korlátozza.

A Jobbik üdvözli a döntést. Apáti István úgy nyilatkozott: remélik, hogy a taláros testület a közszférában bevezetett indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő jogszabályt is megsemmisíti majd. Az ellenzéki képviselő emlékeztetett rá, hogy Bertha Szilvia képviselőtársával közösen január végén kezdeményezték a közszférában januártól bevezetett indoklás nélküli felmondás és a kéthónapos felmondási idő lehetőségének megsemmisítését az Alkotmánybíróságnál.

A Jobbik álláspontja szerint ugyanis a közalkalmazottakról szóló törvény egyes rendelkezései az alkotmány több rendelkezésébe ütköznek, ilyen például a diszkrimináció tilalma, a munkához való jog sérelme, a kormány alkotmányos jogokat védő kötelezettsége, vagy a független, demokratikus jogállamiság. Apáti István elmondta: remélik, hogy az Ab a keddi döntésre alapozva néhány hónapon belül a Jobbik beadványát is pozitívan bírálja el.