Pontrendszer alapú nyugdíjszámítást javasol a Népesedési Kerekasztal

Pontrendszer alapú, a gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíjszámítás bevezetését javasolja a Népesedési Kerekasztal.Botos József, a német mintára épülő pontrendszer másik kidolgozója, a Szegedi Tudományegyetem oktatója közölte: az elképzelés szerint a járulékbefizetéseket egyéni számlán, pontok formájában gyűjtenék az emberek. A mindenkori átlagbér egy pontot jelentene, a fizetett járulék pedig töredékpontot. 

A nyugdíj mértékét úgy számítanák ki, hogy nyugdíjba vonuláskor a pontokat elosztanák a várható élettartammal, és ezzel az arányszámmal szoroznák meg az aktuális nemzetgazdasági átlagbért. A pontrendszerben megjelenne a felnevelt gyermekek száma és az iskolázottsági fokuk is - tette hozzá Botos József. Botos Katalin egyetemi oktató ezzel összefüggésben a legfontosabbnak a foglalkoztatás bővítését tartja, mert ha nincs munkahely, akkor nem mernek gyermeket vállalni az emberek.

Kopp Mária, a kerekasztal vezetője a sajtótájékoztatón ismertette a gyermekesély-munkacsoport ülésén megfogalmazott javaslataikat is. A Népesedési Kerekasztal - elismerve a kormányzat eddigi erőfeszítéseit - indítványozza, hogy a kormány sürgősen emelje a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket, illetve a gyerekeket érintő természetbeni és szolgáltatási normatívákat, valamint javítson a gyermekétkeztetési rendszeren.

A Semmelweis Egyetem Magatartáskutató Intézetének igazgatóhelyettese azt is kiemelte: össze kell fogni a széttagolt gyermekellátási formákat. Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egész Európában egyre nagyobb kihívást jelent a gyermekek testi és lelki egészségének hanyatlása, illetve a gyermekszegénység.

Hozzátette, hogy a gyermekek egészségének ügye nemzetstratégiai kérdés, amelyben az oktatási, az egészségügyi, a szociális szektornak, a bűnmegelőzési és a médiahatóságnak kellene együttműködnie. Kitért arra, hogy az OECD-országok között a gyermekegészség-egyenlőség szempontjából Magyarország Európában az utolsó helyen áll, és ezen mindenképpen változtatni kell. Ezzel összefüggésben a védőnői és gyermekorvosi hálózat fejlesztését javasolta.