A tárca az újjászervezésben érintett fő területeket egyenként veszi górcső alá, ennek része az adórendszert vizsgáló elemzés.

A szakértői anyag kiemeli: Magyarország újjászervezési programjának kiindulópontja a magyar államháztartás jelenlegi szerkezete. Az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy pedig a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú. Ezek alapozzák meg a kormány intézkedéseit - húzzák alá. 

Az NGM hangsúlyozza: Magyarországon a forgalomra, illetve az élőmunkára háruló adóterhelés meghaladja a nemzetközi átlagot, míg a tőkét érintő elvonás - például a vállalkozások jövedelme, a különféle vagyonelemek utáni adók - elmarad attól. 

Az utóbbi időben a nemzetközi adópolitika kiemelt területe a környezetvédelemmel összefüggő elvonások, vagyis az „ökoadók” vizsgálata, fejlesztése - jegyzi meg a dokumentum. Hozzáfűzi: az ökoadókból származó bevételek bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított súlya mérsékelt a világban, 2008-ban az Európai Unió (EU)  tagállamaiban átlagosan 2,6 százalékot képviselt (ez gyakorlatilag megegyezik a magyar adattal). 

Ennek megfelelően a munkát terhelő adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönző szerkezet irányába - emeli ki a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A közlemény szerint Magyarországon 2008-ban a teljes adóbevétel 61,3 százaléka a központi költségvetésbe, míg 31,4 százaléka a társadalombiztosítási alapokba került. A helyi önkormányzatokhoz 6,4 százalék, míg az EU költségvetésébe 0,9 százalék jutott. A helyi önkormányzatok részesedése az adóbevételekből az EU-ban (10,4 százalék) mintegy másfélszerese, a visegrádi országokban mintegy duplája a magyar értéknek, vagyis az adócentralizáció mértéke magasnak tekinthető Magyarországon.

Az NGM várakozása szerint idén, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének köszönhetően 36,5 százalékra csökken az adóterhelés, míg tavaly 37,6 százalék volt. A hasonló fejlettségű országok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon az utóbbi években kiemelkedően magas volt a GDP-arányos adóterhelés. A visegrádi országok 2008-ra kimutatott átlagos 33 százalékos adóelvonás 7 százalékponttal volt alacsonyabb a 40 százalékos magyar mutatónál - olvasható a közleményben.

A fogyasztást terhelő adókból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban Magyarországon kiemelkedő volt, az EU tagállamok rangsorában a negyedik helyen állt. A magyarországi 14,5 százalékos részarány 2,5 százalékponttal haladta meg a 12 százalékos EU-átlagot, és a magyar mutató a visegrádi országok átlagát - a 11,3 százalékot - is felülmúlta. Az élőmunka után felmerülő közterhekből befolyt bevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon szintén meghaladta a nemzetközi átlagot - hívja fel a figyelmet a tárca. 

Miközben az EU-tagállamok átlagában az említett mutató 2008-ban 17,5 százalék, a visegrádi országcsoport esetében pedig csupán 14,7 százalék volt, a hazai arány megközelítette a 21 százalékot - olvasható a közleményben. Az elemzők úgy vélik: az élőmunka magasabb terhelésének oka elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, emellett fontos elem a személyi jövedelemadó elvonás is, amely azonban a közelmúlt reformjai következtében lényegesen csökkent, mérsékelve a magyar adóéket. 2011-re átlagosan 4,6 százalékponttal csökkent az adók és járulékok  aránya a munkáltatás költségéhez viszonyítva. 

A tőkeadókról az NGM megjegyzi: az ebből származó költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya az EU átlagában 7,5 százalék, a visegrádi országcsoport átlaga pedig 7,2 százalék. A magyar ráta ezzel szemben mindössze 5,1 százalék. "Különösen alacsony a magyar elvonás a vagyonelemeket illetően, ez azonban versenyképességi szempontból nem kiemelkedő fontosságú" - olvasható az NGM közleményében.