Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A stabilitási alapról szóló kormányrendelet szerint a minisztériumoknak a zárolásról március 1-jéig intézkedési tervet kellett küldeniük a nemzetgazdasági miniszternek jóváhagyásra, aki április 6-ig készít az összefoglalt és jóváhagyott intézkedési tervekről jelentést a kormánynak.
Az Országgyűlés honlapján fellelhető, több képviselői kérdésre intézett miniszteri írásbeli válaszokból az derül ki, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) támogatási előirányzatainak 39,2 milliárd forintos zárolása nem érinti a hallgatói juttatásokat, az otthonteremtési támogatást, a szociális humánszolgáltatók normatív támogatását, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő, valamint az altató- és lélegeztetőgép, monitor bérlésével kapcsolatos ez évi előirányzatokat.
Ezeken túlmenően az "Útravaló" ösztöndíj program és a légimentő-eszközpark bérlésével összefüggő feladatok is a mentesített körbe tartoznak - olvasható.
A zárolási kötelezettségnél a kormány különösen figyelemmel volt arra, hogy az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok központi költségvetési szerv kedvezményezettjei esetében a zárolással csökkentett előirányzat fedezetet biztosítson a támogatási program által megkövetelt saját forrás tárgyévet terhelő részére, az utófinanszírozásból adódó likviditás biztosításához, illetve áfalevonási jog fennállása esetén az áfa átmeneti finanszírozásához.
Réthelyi Miklós miniszter válaszában közölte: a tárca megküldi a nemzetgazdasági miniszternek a zárolás következtében a zavartalan közfeladat-ellátás miatt szükséges intézkedéseket, köztük a szervezeti változtatások, feladatok átstrukturálása vonatkozó javaslatait is.
A helyi önkormányzatokat nem érinti a zárolás - ez Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbéli kérdésre intézett válaszleveléből derül ki. Ebben a miniszter kitér arra is, hogy a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2011. évi költségvetési támogatásai továbbra is biztosítottak; a zárolás a Belügyminisztérium (BM) fejezetét terheli.
Egy másik kérdésre adott válasza szerint a BM irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél a zárolás elrendelése miatt nem lesz létszámleépítés, és nem hagynak el kötelezően előírt feladatot, nem halasztanak el tevékenységet.
Pintér Sándor aláhúzza: a közbiztonság javítása és a rendőri jelenlét biztosítása érdekében továbbra is elsőbbséget élvez a rendőrségi létszámfejlesztés, valamint a meglévő személyi állomány megtartása.
Hende Csaba honvédelmi miniszter szintén egy képviselői írásban feltett kérdésre válaszolva leírja: a minisztériumot érintő 26,32 milliárd forintos zárolás miatt a tárca felülvizsgálta idei feladatait, átütemezte az ezekhez tartozó költségvetési előirányzatokat, felülvizsgálja a folyamatban lévő és tervezett beszerzési eljárásokat.
A miniszter aláhúzza: a zárolás miatt a hazai személyi juttatások területéhez kapcsolódóan megállítják a létszámbeáramlást, nem töltik be a megüresedett helyeket.
A részletes ismertetés szerint a személyi juttatásoknál 3,5 milliárd, a munkaadókat terhelő járulékok esetében 595,6 millió, a dologi kiadásoknál 13,26 milliárd, a működési célú kiadásoknál 2,6 milliárd, az intézményi beruházási kiadásoknál 5,7 milliárd, az egyéb felhalmozási célú kiadásoknál pedig 727 millió forintot zárol a tárca.
A természetbeni juttatások a 2010. évi szinten tartják, csökkentik a túlóra-, túlszolgálati kereteket, de a zárolás nem érinti az állomány járandóságait, és nem tartalmaz azokra vonatkozó korlátozásokat sem.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elsősorban saját háttérintézményei kiadásait
csökkenti; az intézkedés nem érinti a gazdáknak szánt nemzeti támogatások kifizetését, sem az uniós támogatásokat. Fazekas Sándor azt írja: 13,96 milliárd forintot az intézményi címeken, 4,78 milliárd forintot pedig a fejezeti kezelésű előirányzatoknál zárol a tárca; elsősorban a működésre fordítható forrásokat csökkentik, és néhány halasztható beruházást később valósítanak meg.
A Magyar Közlöny február 11-i számában jelent meg a kormány döntése a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül az irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárolt február 23-i hatállyal.
A határozat szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál 15,8 milliárd, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál 87,5 millió forintot, a Miniszterelnökségnél 443,2 millió, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál 18,7 milliárd, a Honvédelmi Minisztériumnál 26,3 milliárd, a Belügyminisztériumnál 34,96 milliárd, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál 5,9 milliárd, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 13,26 milliárd, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál 21,1 milliárd, a Külügyminisztériumnál 7,56 milliárd, az uniós fejlesztéseknél 601,5 millió, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál 39,2 milliárd, a Központi Statisztikai Hivatalnál 954,5 millió forintot kell zárolni. Ezen felül zárolni kell 1,1-1,1 milliárd forintot a Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok és Egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok esetében.
Az intézkedés legnagyobb vesztese a Nefmi, amelynél a zárolás összege 39,2 milliárd forint, ezen belül a felsőoktatási intézményeket 13 milliárd érinti -, ezt 34,9 milliárd forinttal a BM, majd a 26,3 milliárddal a HM követi.
