A Reuters által megkérdezett 27 elemző mindegyike a kamat tartására számít az új összetételű monetáris tanács hétfői ülésén, amelynek négy új tagját - a hétből - a parlament választotta meg a múlt hónapban és áprilisban vált teljessé a testület. Ez azt is jelenti, hogy az új tagok már többségbe kerültek az MNB három vezetőjével szemben.

Április lehet a harmadik hónap, amikor nem változtat a jegybanki alapkamaton a testület, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta.

A monetáris tanács egyöntetűen foglalt állást az alapkamat tartása mellett a múlt hónapban, megjegyezve, hogy középtávon változatlan kamatszintre van szükség a 3 százalékos jegybanki inflációs cél eléréséhez 2012-re. Ám az ülésről kiadott jegyzőkönyvben enyhült a hangnem. Most először tavaly május óta, a tanács felvetette a kamatcsökkentés lehetőségét középtávon, ha a belföldi kereslet és a hitelezés lényegesen lassabban bővül a vártnál.

Ezt az álláspontot módosíthatja a megugró márciusi, havi 1,1 százalékos, illetve 12 havi 4,5 százalékos inflációs adat. A múlt havi inflációban különösen szembeötlő volt a maginfláció hirtelen megugrása, ami az élelmiszerek és energiahordozók árának  világszerte érvényesülő drágulásának beszivárgását jelezheti. A maginfláció a kamatdöntő testület figyelmének középpontjában álló legfontosabb inflációs kockázatok egyike. A szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek inflációja ezzel szemben továbbra is mérsékelt, és így a tartást támasztja alá.

 A döntésben szerepet játszhat az, hogy a lengyel jegybank 25 bázisponttal 4 százalékra emelte az irányadó rátát a múlt héten, ez volt a második monetáris szigorítás az idén, és várhatóan a cseh jegybank is megemeli a 0,75 százalékos kamatot az év hátralévő részében.

Az Európai Központi Bank április 7-én 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte meg a 2009 május óta érvényes eurókamatot.