Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A megkérdezettek egyötöde legfeljebb tízezer forintot, ugyancsak egyötöde legfeljebb 100 ezer forintot szánna ilyen beruházásra. Legalább 500 ezer forintot 15 százalék, akár egymilliót pedig további öt százalék költene erre a célra. A többi megkérdezett kitérő választ adott. Egy év alatt csaknem a felére, 30-ról 16 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
A megkérdezettek mintegy fele a fűtési rendszert korszerűsítené, és a gázkazánt cserélné ki. Új nyílászárókkal 31 százalék növelné az energiahatékonyságot. A világítás korszerűsítését 22 százalék tartja szükségesnek, míg a korszerűbb elektromos háztartási készülékek beszerzését 14 százalék. A melegvíz-ellátás javítását 13 százalék jelölte meg célként.
A felmérésből kiderül az is, hogy a lakosság jelentős része támogatná a megújuló energiaforrások elterjedését, de csak egyharmaduk lenne hajlandó erre pénzt áldozni. Ennek összege havonta legfeljebb ezer forint lenne.
Az atomenergiát a többség nem, a bioüzemanyagot viszont a nagy többség környezetbarát energiaforrásnak tartja. Az elemzés készítői megjegyzik, hogy a felmérés még a japán földrengés és szökőár és a fukusimai atomerőműben történt robbanások előtt készült. A megújuló energiaforrások közül legtöbben a nap- és a szélenergiát jelölték meg. Ezeken és a vízi energián kívül a felnőtt lakosság nem is igen tudott említeni más megújuló energiaforrást.
A módszertani ismertető jelzi, hogy a felmérés hibahatára plusz-mínusz 3,1 százalékpont, azaz a véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú lakosság megkérdezésének eredménye ennyivel térhet el attól az eredménytől, mintha az ország minden felnőtt lakosát megkérdezték volna.
