Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Balsai István előterjesztői expozéjában hozzátette, az sem titok: a tervek között szerepel, hogy a több százezer rokkantnyugdíjas közül azok, akik tudnak, térjenek vissza a munkaerőpiacra. Kijelentette: nincs olyan szándéka a kormányzatnak, hogy ezen túlmenően bármilyen szerzett jogot, bármilyen, a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárt el nem érő életkorban lévő embernek megállapított nyugdíját csökkentsék vagy újravizsgálják. Megjegyezte, így a speciális szakmákban dolgozókat, a bányászokat, a vegyészeket, a művészeket sem érintené a kezdeményezés.
Az érintett volt rendvédelmi dolgozók száma 30 ezer körüli, ami nagyjából megegyezik a rendvédelmi szerveknél jelenleg foglalkoztatottak létszámával, a honvédséget nem számítva - mondta.
Balsai István - aki a fideszes Lázár Jánossal és Talabér Mártával jegyzi a beterjesztett alkotmánymódosítást és az alkotmánybírósági törvény módosítását - kitért az indítványok Alkotmánybíróságot (Ab) érintő részeire is, és kifejtette: legkésőbb július közepéig kell megválasztania a parlamentnek az új alkotmánybírákat - a már tavaly gyakorolt alkotmánybíró-jelölési szabályok alapján -, mégpedig ötöt. Ugyanis a jelenlegi 11-es létszám 15-re emelkedik, ám emellett egy régóta hiányzó alkotmánybírát is pótolni kell.
Emlékeztetett, elnököt is választ majd a Ház, ami szintén újdonság, hiszen eddig a tagok maguk közül választották meg a testület vezetőjét három évre. Ez a rotációs elv azonban nem teszi lehetővé az Ab stabil irányítását - hívta fel a figyelmet a fideszes képviselő. Mindezek miatt kell módosítani az Ab-törvényt is.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogató álláspontját tolmácsolva közölte: a tervezett nyugdíjváltozások a kabinet szerint szolgálják egyrészt a nyugdíjkassza fenntarthatóságát, a nyugdíjak értékállóságát; továbbá javíthatják a közbiztonságot, jobban szolgálhatják a társadalmi igazságosságot, és növelhetik a foglalkoztatottság szintjét.
Kifejtette: senki nincs veszélyben, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, aki betöltötte az 57. életévét, aki bányász, vegyész vagy művész volt, illetve aki valóban munkaképtelen. Az államtitkár rámutatott, ma Magyarországon a jogilag meghatározott nyugdíjazási időpont és a nyugdíjba vonulás tényeges időpontja 3-4 évvel tér el. Az 57 év alatti nyugdíjas rendvédelmi dolgozók átlagosan 179 ezer forint nyugdíjat kapnak. "Az volt a legnagyobb hiba a korábbi nyolc év MSZP-s politikájában, (...) hogy arra ösztönözték a rendvédelmi szerveknél dolgozókat, menjenek nyugdíjba, hiszen akár magasabb jövedelemre is szert tehetnek" úgy - hangsúlyozta Rétvári Bence.
