Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Magyarország kedden visszavásárolta 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól. A Szurgut még 2009-ben vette meg a Mol-csomagot az osztrák OMV-től 1,4 milliárd euróért. A Szurgutnyeftyegaz, amely februárban még azt jelezte, nem kíván megválni a részesedésétől, korábban több pert is indított a Mol ellen, mert tulajdonrészét eddig nem jegyezték be a magyar cég részvénykönyvébe, így a fontos döntéseket meghozó közgyűléseken sem tudott szavazni az orosz cég. A pereket az orosz cég elvesztette, így több évig úgy volt tulajdonrésze a Molban, hogy nem befolyásolhatta annak irányítását. A részesedését egyes információk szerint korábban azért nem jegyezték be a Mol-részvénykönyvbe, mert az orosz vállalat nem tárta fel hitelt érdemlően a tulajdonosi hátterét.
Április elején Keskeny Ernő, a Magyar-orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar alelnöke kifejtette: a kétoldalú kapcsolatokban a legfőbb gondot az örökölt ügyek jelentik, a leglátványosabb a Szurgutnyeftyegaz Mol-os részesedése. Akkor azt mondta, a magyar fél javasolta, hogy mielőbb kezdődjenek konzultációk a 2014 végén lejáró hosszú távú gázszállítási szerződés megújításáról. Beszélt arról is, hogy a paksi atomerőmű felújítása iránt az oroszokon kívül amerikaiak, japánok, finnek, dél-koreaiak és franciák is nagyon érdeklődnek, de "az orosz ajánlat nyilván erős lesz". "Reméljük, nem az az ára ennek a kompromisszumnak, hogy ezért cserébe kell majd az új paksi blokkokat orosz cégekkel építtetni" - vetette felezzel kapcsolatban az LMP-s Jávor Benedek a kormánybejelentésre reagálva. Emlékeztetett rá, hogy a Szurgutnyeftyegaz az elmúlt időszakban nem mutatott hajlandóságot a Mol-részvények értékesítésére, és leszögezte, nem igaz, hogy az állami Mol-részvényvásárlástól javul Magyarország energiabiztonsága, viszont 500 milliárd forinttal nő az államadósság.
Mindez azért is érdekes, mert Martonyi János külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Magyarország egy csomagban szeretné megoldani az összes nyitott kérdést Oroszországgal, amire az orosz fél korábban hajlandóságot mutatott. Akkor a Szurgutnyeftyegaz ügye mellett a nyitott kérdésekhez tartozott a Malév-tartozás, a Paksi Atomerőmű rekonstrukciója és esetleges bővítése mellett a 4-es metró fejlesztésében való orosz részvétel és a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítésének, továbbá, a 2014-ben lejáró földgázszállítási megállapodás meghosszabbításának kérdése. Márpedig a „csomagos kezelésre” Moszkva hajlandóságot is mutatott. A kérdés tehát most az, hogy a Mol-csomag visszavétele mennyiben befolyásolja majd ezeket az ügyeket.
