A hét legfontosabb hazai makroadatára szerdáig kell csak várnunk: a KSH akkor teszi közzé az infláció májusi alakulásáról szóló jelentést. Az áprilisi, négyhónapos csúcsot jelentő 4,7 százalék után a piac – részben a bázishazásnak betudható – csökkenésre, 4,3 százalékos éves rátára számít. Az infláció fő forrását továbbra is az élelmiszer-, illetve energiaárak jelentik, bár az utóbbiak hozzájárulása a havi növekedéshez kissé mérséklődhetett; a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árai a gyenge kereslet miatt feltehetően továbbra is nyomottak maradtak – vélik a CIB Bank elemzői, akik szerint ősszel átmenetileg újra 5 százalék közelébe emelkedhet a mutató.

Szerdán teszi közzé a KSH a részletes áprilisi iparitermelés-adatsort. A június 7-én publikált előzetes becslés szerint a (naptári hatással kiigazított) éves növekedés 9,5 százalékos volt. A szakértők szerint májusban lassulhatott az ütem, egyrészt az egy évvel ezelőtt megugró bázis, másrészt a hazai és nemzetközi konjunktúramutatók jelentős lassulása miatt. A hazai gyártók egy részét májusban érintették a japán beszállítás nehézségei is, ami lassította a termelést, ugyanakkor júniusban sikerült visszaállítani a kibocsátást – emelték ki a Takarékbank szakemberei.

Statisztikai hivatalunk csütörtökön az építőipari termelés áprilisi alakulásáról számol be. Márciusban a gödör alján már igencsak otthonos ágazatban év/év alapon 10,9 százalékkal csökkent a termelés volumene.

A pénteki KSH-jelentésből kiderül, mennyivel emelkedtek a bruttó bérek áprilisban. A nemzetgazdasági átlagkereset márciusban 217 ezer forint volt, 1,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, igazolva Simor jegybankelnököt, aki béroldalról nem számít inflációs nyomásra. Áprilisban mindazonáltal már pozitív (4 százalékot meghaladó) éves növekedést valószínűsít a piac.

Régió: arccal Lengyelország felé

A régió legerősebb gazdaságából is megérkezik a héten a májusi inflációs, illetve az áprilisi iparitermelés-adatsor. Az előbbi szerdán esedékes: a konszenzus szerint az éves ráta nem mozdult el az áprilisi – június 8-a óta az alapkamattal is megegyező – 4,5 százalékos szintről. (A Danske elemzői 4,7 százalékra, az UniCredit szakemberei 4,4 százalékra számítanak.)

Az ipari adat pénteken érkezik. Az éves ütem az elemzők szerint a márciusi 6,6 százalékról 7,9 százalékra gyorsult.

A kelet-európai adatok közül említést érdemel a keddi orosz GDP-jelentés. A 2010. negyedik negyedévi 3,5 százalékos éves és 2,75 százalékos negyedéves ütem után január-márciusban az elemzők szerint a két fő visszahúzóerő a bérek csökkenése és a működő tőke kiáramlása volt, amit az elemzők szerint a készletek változása ellensúlyozhatott.

Nyugat-Európa: bemutatkozik az új EKB-elnök, Mario Draghi

Az Európai Parlament gazdasági bizottsága szerdán délelőtt, háromnegyed 11-kor várhatóan bizalmat szavaz Mario Draghinak. A voksolás puszta formalitás: az eurózóna pénzügyminiszterei már májusban bejelentették, hogy egyhangúan támogatják Draghi EKB-elnöki kinevezését, és az októberben Jean-Claude Trichet helyét elfoglaló olasz szakember a menetrend szerint 11 óra 25-kor el is mondja „programját” Brüsszelben…

Mario Draghi

AP

Csütörtökön Bern kerül a figyelem középpontjába: a svájci jegybank megtartja kamatdöntő ülését. Az elemzők szerint nincs ok a 0,25 százalékos irányadó ráta emelésére, miután komolyabb inflációs veszély nem fenyeget (bár az éves ráta májusban 0,1 százalékponttal, 0,4 százalékra gyorsult), egy esetleges szigorítás pedig tovább erősítené az euróval szemben amúgy is történelmi csúcsokon mozgó frankot, nehezítve a gazdaságot húzó exportőrök helyzetét. A döntés utáni kommentárból mindazonáltal „kiderülhet”, hogy a szeptemberben esedékes következő ülésen Svájcban is elindulnak-e a szigorítás rögös útján.

Az Eurostat szerdán publikálja az áprilisi iparitermelés-adatokat. Márciusban a volumen – a növekedést váró elemzőkre rácáfolva – 0,1 százalékkal csökkent hó/hó alapon, alátámasztva azt az elemzői véleményt, miszerint az öreg kontinensen az ipari termelés bővülésének üteme már „túl van a csúcson”. (Erre utalnak a hangulatjelentések, illetve a BMI-k is.) Áprilisra a piac a közös pénzt használó blokkban 0,1 százalékos havi növekedést valószínűsít.

Az Eurostat csütörtökön teszi közzé a végleges májusi inflációs jelentést. A május 31-én publikált első becslés szerint az eurózónában az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal, 2,7 százalékra lassult az éves ütem, minden bizonnyal az energiaárak csökkenése miatt. Az elemzők szerint a mérséklődés átmeneti, és nem kizárt, hogy az év vége felé 3 százalék fölötti mutatóról is beszámolnak majd az uniós statisztikusok.

A végleges német adatot már ismerjük (2,4 százalék), de még az Eurostat jelentése előtt megtudjuk, mennyire emelkedtek a fogyasztói az Egyesült Királyságban (kedd) és Franciaországban (szerda) . A Csatorna túloldalán  áprilisban közel 3 éves csúcsra, 4,5 százalékra emelkedett az éves mutató, ahonnan a konszenzus szerint májusban mindössze 0,1 százalékponttal ereszkedett lejjebb. Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában áprilisban 2,1 százalékos rátát regisztráltak, és az elemzők szerint ezen a szinten maradt, miután az energia olcsulását az élelmiszerek drágulása ellensúlyozta.

Pénteken áprilisi építőipari adatokat tesz közzé az Eurostat. A május 18-án publikált jelentés szerint a februári 0,8 százalék után márciusban 0,3 százalékkal csökkent a volumen az eurózónában; az Unió egészében 1,9 százalékos, a februárit 0,5 százalékponttal meghaladó bővülést regisztráltak.

USA: infláció, ipar, lakáspiac

A világ legnagyobb gazdaságáról az elmúlt héten alig látott napvilágot „ütős” makromutató (az üdítő kivétel a június 9-én publikált külkereskedelmi mérlegadat volt). A szűk napoknak egy időre vége szakad.

Kedden májusi kiskereskedelmi forgalmi és termelőiár-mutatókkal melegítünk be. A kiskereskedelmi forgalom az elemzők szerint az áprilisi 0,5 százalékos bővülés után 0,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A termelői árak emelkedésének üteme az üveggömbök szerint lassult az év ötödik hónapjában: az áprilisi 0,8 százalékos havi és 6,8 százalékos éves ütemet májusban a piaci konszenzus szerint 0,1, illetve 6,6 százalékos emelkedés követte.

A washingtoni munkaügyi minisztérium szerdán teszi közzé a májusi inflációs adatsort. Áprilisban hó/hó alapon 0,4 százalékkal, éves összevetésben pedig 2008 októbere óta nem látott mértékben, 3,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Májusban az éves ráta 3,3 százalékra gyorsult, a havi ütem viszont – az energiaár-emelkedés lassulásának köszönhetően – 0,1 százalékra csökkent a konszenzus szerint. A maginfláció májusban az elemzők szerint alig változott: a havi ütem maradt 0,2 százalék, az éves mutató pedig 0,1 százalékponttal, 1,4 százalékra emelkedett.

A másik szerdai amerikai adatsorból az ipari termelés májusi alakulásáról alkothatunk képet. Az áprilisi (havi szintű) stagnálást az autógyártás visszaesése és a többi szektor bővülése „hozta össze”; májusban a konszenzus szerint hó/hó alapon már 0,3 százalékkal nőtt a volumen.

Szerdán és csütörtökön egy-egy előremutató ipari adat is napvilágot lát. A New York-i régió (a „birodalmi álam”) feldolgozóiparának aktivitását számszerűsítő Fed-index, az Empire State májusi értéke (11,9) közel féléves mélypont volt, és vaskos negatív meglepetést keltett a philadelphiai kollégák által számított index is (3,9, a 20-as konszenzussal szemben). Júniusban az üveggömbök szerint mindkét adat fölfelé mozdul: az Empire State Index (szerdán) 13,5-re, a Philly Fed (csütörtökön) 7-re.

A csütörtöki kínálatból a kereskedelmi minisztérium májusi lakásépítési adatait emelhetjük még ki. Az áprilisi jelentés igencsak elkeserítő volt: megkezdett lakásépítések száma több mint 10 százalékkal, az építési engedélyeké pedig 4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Úgy látszik, Fülöp herceg még nem verekedte át magát a tövisbokrokon – kommentálta a május 17-én publikált adatokat az Ecoline.

AP Photo

"Dobogós adatok"

Kedden hajnalban érkezik a frissítő kínai adatzápor: (többek között) az ipari termelés, az infláció és a kiskereskedelmi forgalom májusi alakulásáról. Az áprilisi adatokat és a májusra vonatkozó piaci konszenzust* az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

A világ második legnagyobb gazdasága mellett a harmadik legnagyobbról is írunk kedden: a Bank of Japan kamatdöntése miatt nem sokan rágják le a körmüket (marad a ráta 0,1 százalékon), annál nagyobb figyelem kíséri viszont az áprilisi iparitermelés-adatokat. Márciusban a katasztrófák miatt történelmi mínuszok kerültek az almanachokba: a volumen az előző hónaphoz képest 15,5 százalékkal, éves összevetésben 13,1 százalékkal esett vissza, és ez a GDP-adatokon is erős nyomot hagyott.