Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A javaslatot kedden tárgyalja a parlament. A korrupcióellenes nemzetközi szervezet a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, amelyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés. Kockázatosnak tartják azt is, hogy kormányhivatal alá rendelték az elsőfokú jogorvoslati fórumot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
Az új közbeszerzési törvény túlzott rugalmasságot hozhat létre, mivel a nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők az eljárások háromnegyedét - 2010-ben 73,8 százalékát - az EU értékhatár alatt bonyolították le, amelynek értéke az összbeszerzés 26,5 százalékát jelentette, azaz évente mintegy 400-500 milliárd forintot, a túlzottan rugalmas szabályozás megfelelő ellenőrzés nélkül a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását veszélyezteti - hívja fel a figyelmet a TI. A korrupcióellenes szervezet álláspontja szerint, ha a jelenleg az Országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakítják, amely a döntőbiztosok munkáltatói jogát is gyakorolja, a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra.
A TI hiányolja az elmaradt egyeztetést is a törvényjavaslat kidolgozása során, álláspontjuk szerint az évente 1.500 milliárd forint elköltését szabályozó eljárás az érdekellentétek és a korrupciós kockázatok miatt széleskörű egyeztetési folyamat megtartását indokolták volna. A törvényjavaslat érdemi egyeztetése azonban elmaradt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek csak formálisan tett eleget.
