Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A MGYOSZ véleménye szerint ez a megoldás a piacgazdasággal nem egyeztethető össze, és veszélyezteti a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kormányzati törekvések teljesülését is.
Az MGYOSZ tagvállalatai és tagszövetségei szerint – amelyek között megtalálhatóak multinacionális vállalkozások, pénzintézetek, kereskedelmi, gyógyszeripari, építőipari, gépipari, energetikai cégek, több ezer közepes és nagyvállalkozás valamint számos meghatározó ágazatot képviselő szakmai szövetség – a most bemutatott törvényjavaslat a vállalkozások gazdálkodásába történő olyan szintű beavatkozás, amely piacgazdaságokban nem megszokott. A tervezett módosítás tovább nehezítheti a hazai vállalkozói szektor helyzetét azzal, hogy teljesítmény nélküli bérkifizetésre kötelezné őket. Mindezek alapján, a feketegazdaságot is erősítheti a módosítás, amennyiben változatlan formában életbe lépne – áll a szövetség közleményében.
Rolek Ferenc. Piacgazdaságtól idegen megoldás
MGYOSZ
„Nem lehet elvárni, hogy az adóváltozások esetleges negatív hatását a cégek automatikusan, gazdasági helyzetüktől függetlenül kompenzálják béremeléssel. Ez a tervezet különösen a már egyébként is rossz helyzetben lévő vállalkozásokra róna további terheket, tenné kilátástalanná a működésüket egy nehéz gazdasági környezetben. Figyelembe kell venni azt is, hogy számos cég esetében a kötelezően előírt béremelést csak leépítésekkel lehet majd kigazdálkodni. A törvényjavaslatnak az a pontja pedig, amely kilátásba helyezi a közbeszerzésből történő kizárást és az állami transzferek megszüntetését, kifejezetten a külföldi cégeket – amelyekre az előírás nem vonatkoztatható – hozná előnyös helyzetbe a magyarországi vállalkozásokkal szemben” – mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
A legnagyobb hazai munkaadói szervezet véleménye szerint az adószabályok módosítása miatti nettó bércsökkenést nem lehet kizárólag a munkaadókkal megfizettetni, hiszen a vállalkozások a béreket alapvetően a munkavállalók teljesítménye szerint, illetve a piaci viszonyok változását követve határozzák meg. „Reméljük, hogy az OÉT megszüntetése után is lesz lehetőségünk a következő hónapokban arra, hogy a munkavállalókkal és a kormánnyal tárgyalhassunk a béremelések mértékéről, és nem veszik el tőlünk a bérmegállapítás jogát. A konkrét tervezettel nem értünk egyet, és reméljük, ebben a kérdésben lesz még alkalom az egyeztetésre” – tette hozzá Rolek Ferenc.
