Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A gazdasági és pénzügyi válságnak az Európai Unióban és a világban még nincs vége, a gazdaságban jelentős kockázatok, bizonytalanságok és egyensúlytalanságok vannak – ezért „nyúl hozzá” a költségvetéshez és zárolja végleg a stabilitási alapot a kormány. Az alapot már eredetileg is azzal a céllal hozta létre a kormány, hogy megvédje Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől – írja az NGM.
A minisztérium szerint az európai gazdaságban zajló folyamatok – Görögország és Portugália válsága, és az ugyancsak eurozónatag Szlovénia gazdaságának lassulása –, valamint a beinduló közmunkaprogramok és az otthonvédelmi akcióterv együttesen szükségessé teszik a stabilitási alap végleges zárolását, amelyet a kormány a költségvetési törvény módosításával hajt végre.
Matolcsy Görgy nemzetgazdasági miniszter. Tévedések végjátéka
Bánkuti András
A közlemény azonban jótékonyan hallgat a zárolást szükségessé tévő előzményekről, holott Matolcsy György a 85 oldalas költségvetési módosítási előterjesztése az utolsó millió forintig végigvezeti a 182 milliárd forintos zárolást a költségvetésen. A kormány jó darabig titkolta a részletes adatokat, s végül a Költségvetési Felelősségi Intézet perrel való fenyegetésétől hátrált meg a kormány, s a kincstár a civil ellenőröknek átadta a kért adatokat.
Az előterjesztésből egyébként kiderül: az áfából 69, az evából 16, a társasági adóból 84, az illetékekből 6,6 milliárd forinttal kevesebb folyik be idén a vártnál, ez összesen 175,6 milliárd forint. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) költségvetési támogatása 9 milliárd forinttal csökken, a PSZÁF-nak pedig további 2,5 milliárd forintot kell befizetnie a büdzsébe, ez így összesen 182,1 milliárd forint.
Az összesen ugyanilyen nagyságrendű kiadáscsökkentést a módosító javaslat végigvezeti a korábban kormányrendeletben szabályozott zárolásokon. Így egyebek mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól 38, a Belügyminisztériumtól 35, a honvédelmi tárcától 26, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól 18,7, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól 20,6 (és a tárcához tartozó KTIA-támogatás 9) a NAV-tól 13,3, a Külügyminisztériumtól 7,6 milliárd forintot vonnak el az idei támogatásokból. Az elvonás több alapot is érint, közte 25,3 milliárd forinttal a munkaerőpiacit. A javaslatból kiderül az is, hogy a tervezettnél többet költenek a közoktatás és szociális humán normatívákra 19,5, az önkormányzati bérpótló juttatásra 24,6 milliárd forinttal, a dollárkötvény kibocsátása miatti kamattöbblet pedig plusz 15 milliárd forintos kiadási többletet jelent a büdzsének.
A nemzetközi helyzetre való hivatkozás persze annyiban megállja a helyét, hogy a GDP-termelés emelkedése elsősorban a nyugat-európai, különösen a német fogyasztás bővülésének következtében erősödő exportnak köszönhető. A belső fogyasztás ugyanis egyáltalán nem táplálja a gazdaság növekedését, sem a vállalti, sem a lakossági piacon. Azaz a kormánynak azok a várakozásai, hogy az átalakított adórendszer majd beindítja a gazdasági növekedést, egyáltalán nem teljesültek. Az MNB friss inflációs jelentése szerint ugyanis az óvatoskodó lakosság és kisvállalati kör, ha teheti, inkább megtakarít. Így aztán nem marad más, mint a zárolt pénzről való végleges lemondás, ami a költségvetési elcsúszás visszavonhatatlan beismerése.
Az ügy pikantériája, hogy a parlament által a héten elfogadott költségvetési törvénymódosító indítvány rendezte a Mol-részvények visszavásárlásának ügyét, ám ezt a szerdán benyújtott javaslat figyelmen kívül hagyja, és az eredeti költségvetési hiánycélt tartalmazza. Ez vélhetően adminisztrációs hiba, ám ennek eredményeként a két nagyobb ívű párhuzamos változtatás most nincs összhangban egymással. A minisztérium utóbb közölte, hogy csak hatályban lévő törvényt lehet módosítani, márpedig az előző módosítás még nincs hatályban, s ezért az eredeti törvényhez kellett beadniuk a módosító indítványt.
