Könnyített feltételek, kevesebb szankció avagy paradicsomi körülmények offshore cégeknek

 Rogán Antal az „egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról” szóló T/3414. számú törvényjavaslathoz módosító javaslatot terjesztett elő 2011. június 15-én. A fideszes politikus javaslatában az szja törvény több lényeges szabályát – a 28. §. (20)-(22) bekezdéseit -- is hatályon kívül akarja helyeztetni, melyek az alacsony adókulcsú államokból szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak. Indoklása szerint az szja ezen előírásainak hatályos szövegezése a jogalkalmazás során erőteljes jogbizonytalanságot okoz, és ezáltal a gazdálkodó szervezetek működését (így például az ingatlanpiac fejlődését) nagy mértékben gátolja.

A kifogásolt szabályok 2010. január 1-jén léptek életbe, még az előző parlament döntése alapján. A szabályozás célja a belföldi magányszemélyeknek az alacsony adókulcsú országokból származó jövedelmeinek adóztatása volt. Igaz, a szabályozás elég bonyolultra sikerült, de – ennek ellenére – egyértelmű volt. Szokás szerint az APEH tájékoztatót tett közzé (2009. 10. 19.), melyben részletesen leírta a követendő szabályokat. A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás is felhívta a figyelmet a változásokra.

A magánszemélynek a mostani szabályok szerint akkor is fizetnie kell szja-t és százalékos ehót az ellenőrzött külföldi társaságokban képződött jövedelme után, amikor még ténylegesen nem kapta meg a jövedelmét.

Gyakorlatilag ez a szankcionáló elem szűnne meg, s visszatérne a szabályozás ahhoz - az adózási szempontból - követhetetlen gyakorlathoz, ami az elmúlt évtizedet jellemezte.

Mi változna még? A cikk folytatásához kattintson az Adózóna cikkére!