Az igazi barát a bajban ismerszik meg - idézte Ven Csia-pao kínai miniszterelnök európai körútja során mondott szavait a tekintélyes svájci lap. Peter A. Fischer újságíró egyebek mellett felidézte, hogy a politikus Németországban euró-államkötvények vásárlását ígérte, Magyarországon egymilliárd eurós hitelkeretet és logisztikai központot, ezen kívül Nagy-Britanniában és Németországban többmilliárd svájci frank értékben írtak alá szerződéseket.

Az NZZ úgy látja, hogy az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokból eredő függőség nem egyoldalú, Kína a gazdasági nyitás, az exportorientáltság és a külföldi befektetők nélkül nem lenne ilyen sikeres. Hatalmas devizatartalékait külföldön kell elhelyeznie, és a hagyományos amerikai államkötvények mellett befektetései diverzifikálására törekszik. Az euró-államkötvények vásárlása nem önzetlenségből ered, pragmatikus gondolkodás vezérli.

Ven Csia-pao

AP

Ebben alapjában véve nincs semmi kivetnivaló. A kínai cégeknek nagy globalizációs hátralékuk van, s a gazdasági integráció normális esetben mindkét oldalon növeli a jólétet. Az ünnepelt állami bevásárlókörút és a "csekkfüzet-diplomácia" azonban azt mutatja, hogy a normális piacgazdasági körülmények Kína esetében nem adottak.

Számos stratégiai szektor, például az autóbuszgyártás, csak részben nyitott a külföldiek előtt, az állami beszerzéseknél pedig szisztematikusan diszkriminálják a külföldieket. A külföldi kínai beruházások mindeddig főleg állami konszernekhez kötődtek, a Kínával való gazdasági kapcsolatokat ezért folyamatosan az a veszély fenyegeti, hogy politikai eszközként használják fel azokat.

Túl az emberi jogi kérdéseken, az európai politikusok jól tennék, ha jobban ragaszkodnának a világos játékszabályokhoz. Nyitott piacok, átláthatóság és jogbiztonság mellett a gazdasági kapcsolatok végül – még ha kínai sajátosságokkal is – politikai változást is hoznának. „Jelenleg azonban a jelek szerint Kína éppen ettől fél különösen” – írta a zürichi lap.