Németország és Olaszország is elégedetlen a hitelminősítőkkel

Olasz médiabeszámolók szerint a Consob elnevezésű felügyelet a héten pénteken tárgyal a Moody's vezetőivel arról, hogy az intézmény június 23-án tizenhat olasz banknál miért helyezte kilátásba egy későbbi leminősítés lehetőségét. A másik ügy az olasz kormány takarékossági programjával kapcsolatos, s erről hétfőn már tárgyaltak is a Consob és a Standard and Poor's képviselői.

Ebben az esetben a Consob azt nehezményezte, hogy a hitelminősítő szinte rögtön az olasz takarékossági csomag múlt hét csütörtöki elfogadása után annak a véleményének adott hangot, hogy a 47 milliárd euró megtakarítást eredményező intézkedések nem elegendőek. A Consob nemcsak az időzítést bírálja, hanem a megállapítások felületességét is, mondván: a csomagból sok részlet még egyáltalán nem ismert.

"Már régóta nagyon veszélyesnek tartom a hitelminősítőket a temérdek érdekellentét, az áttekinthetetlen munkamódszer, a rengeteg elkövetett hiba miatt, és azért, mert nem függetlenek" - fejtette ki a Consob elnöke. Giuseppe Vegas szerint a Consob a hitelminősítőket "abszolút elfogadhatatlan viselkedésük" miatt kérette Rómába. Az eljárással a felügyelet él a hitelminősítők nagyobb ellenőrzését lehetővé tévő, tavaly hatályba lépett új szabályok lehetőségével. Az ügyet egyébként hétfőn áttekinti a párizsi székhelyű európai pénzügy felügyelet, az Esma is, amelyet a pénzügyi válság után hozott létre az Európai Unió az EBA bankfelügyelettel, valamint a biztosítási piacot felügyelő Eiopa szervezettel együtt.

Moody's

Németország sem ért egyet a Moody's döntésével

Németországban felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az eddigi angolszász dominanciával szemben egy európai hitelminősítő intézményre lenne szükség. Szerdai nyilatkozatában Wolfgang Schauble a Moody's döntését megalapozatlannak nevezte. A miniszter szerint a német kormányt meglepte a bejelentés, és értetlenül áll az előtt. 

Schauble arra emlékeztetett, hogy Portugáliának új kormánya van, amely következetesen megvalósítja az elhatározott takarékossági programot, sőt - a miniszter szavai szerint - túl is teljesíti azt. Ebből kiindulva a jelenlegi időpontban semmilyen tényleges oka nem állt fenn a leminősítésnek - vélekedett a német kormány pénzügyminisztere.

A miniszter egyidejűleg közvetve hadat üzent a három nagy hitelminősítő intézetnek, a Moody's-nak, a Fitch Ratingsnek, továbbá a Standard and Poor's-nak. Schauble annak a nézetnek adott hangot, hogy a szóban forgó intézetek befolyását korlátozni kellene. A pénzügyminiszter szerint erőfeszítéseket kell tennie a három intézet "egyeduralmának" megtörésére.

Egy nappal korábban - nem először - hasonlóan foglalt állást Angela Merkel kancellár is. Merkel ezúttal Görögország kapcsán elsősorban a Standard and Poor's-hoz intézte szavait, de általánosságban mind a három nagy hitelminősítő intézet döntési felsőbbrendűségét megkérdőjelezte. Az angolszász dominanciára utalva Merkel azt hangoztatta: Európának meg kell őriznie saját ítéletalkotási képességét. Merkel szerint mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság értékítéletére kell támaszkodnia. 

A német kancellár az elmúlt hetekben mindenekelőtt Görögország leminősítésével kapcsolatban többször is élesen bírálta a három nagy hitelminősítő intézetet. Egyidejűleg a kancellár amellett foglalt állást, hogy egy önálló európai hitelminősítő intézetet kell létrehozni. 

A Standard and Poor's németországi igazgatója ugyanakkor elutasította a bírálatokat. Egy szerdai interjúban az igazgató azt hangsúlyozta: a hitelminősítő intézetek folyamatosan és tartósan figyelnek valamennyi adós államot a piacokon, és csakis alapos elemzés után hoznak döntést. Az viszont mindenekelőtt a beruházók érdekeit szolgálja.