Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Algirdas Semeta adó- és vámügyi európai biztos a Süddeutsche Zeitung című német lapnak nyilatkozva elmondta: a bizottság a részvényügyletekre a tranzakciós érték 0,1 százalékának megfelelő adót vetne ki, az úgynevezett származtatott termékekkel végzett ügyletek adóterhe pedig 0,01 százalék lenne. A pénzügyi tranzakciók adója "az uniós költségvetés közvetlen és önálló bevételi forrása lenne", a tagországok viszont magasabb adókulcsot is megállapíthatnának, és a többletet az államháztartás finanszírozására fordíthatnák - mondta az adó- és vámügyi biztos.
Az adófajta Tobin-adó néven is ismert. Az elképzelés James Tobin amerikai közgazdásztól származik. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az ötletet, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Azóta számos alkalommal előkerült a politikai diskurzusban, különösen a világméretű gazdasági válság elmélyülése után.
A gondolat az európai politikában is gyakran felmerül. Az elképzelés pártolói szerint a Tobin-adó révén a közpénzből megmentett pénzügyi szektorra lehet hárítani a válság terheinek egy részét, és hatékonyan fel lehet lépni a spekuláció ellen, a bírálók viszont úgy vélik, hogy az új adónemnek csak akkor van értelme, ha a világ valamennyi gazdasági erőközpontjában bevezetik, egyoldalú uniós alkalmazása pedig azzal járhat, hogy a tőke elkerüli Európát.
