Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Emlékeztetett: Magyarország törvényi biztosítékkal vállalta a GMO-mentességet, ez pedig előnyt jelent számára a piacon mind az Európai Unióban, mind az EU-n kívüli értékesítésnél. A szakértő szerint a mostani GMO-szennyezés egyértelműen üzleti érdekeket takar. A továbbiakban Magyarország ugyanis már nem állíthatja, hogy GMO-mentes, be kell engednie a génmódosított fajtákat. Így kiszorulnak a piacról a magyar vetőmagok, ez pedig a magyar mezőgazdaság termelőképességét veszélyezteti - mutatott rá Lánszki Imre.
A szakember szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MgSZH) már a tavasszal tudták, hogy GMO-vetőmagok kerültek ki a termelőkhöz, de kérdéses volt, hogy milyen jogi lépések tehetők az ügyben, ezért az ügy megoldása mostanáig húzódott. Lánszki Imre megjegyezte: nemcsak a növények esetében jelentkezett volna a GMO-szennyezés, hanem az állati termékeknél is. A hibridkukoricából előállított dara illetve liszt közvetlenül emberi fogyasztásra is alkalmas lett volna.
Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI megkeresésére elmondta: az MgSzH folyamatosan vizsgálta a tudomására jutott GMO-szennyezéseket, és meghozta a szükséges intézkedéseket. A helyettes államtitkár közölte: már májusban is volt ilyen ügy.
A múlt héten került nyilvánosságra, hogy vetőmag-forgalmazókon keresztül génmódosított kukoricavetőmag került az országba, amelyet országszerte több helyszínen is elvetettek a gazdák. Feldman Zsolt, a VM helyettes államtitkára az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén arról számolt be, hogy emiatt eddig 940 hektár vetést kellett megsemmisíteni.
