Az országgyűlési határozatra váró dokumentum szerint ez a forgatókönyv 2010 és 2050 között kétezer megawatt új atomerőművi blokk telepítésével, 440 megawattnyi szénerőművel és azzal számol, hogy a megújuló energiaforrások aránya elérheti a 15 százalékot 2030-ra és a 20 százalékot 2050-re. Ennek a szcenáriónak a megvalósulása esetén 2020 és 2030 között évi 60 milliárd forint támogatást kellene nyújtani a megújuló energiatermeléshez, és ez 1,2 forinttal emelné kilowattóránként az áram végfelhasználói árát. 

A határozati javaslat szerint az energiastratégia célja nem a  kívánatos energiamix megvalósítása, hanem a biztonságos  energiaellátás a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak és a fogyasztók teherbíró-képességének a figyelembevételével. Eközben a költségvetési lehetőségektől függően elindítja a struktúraváltást az energetikában. 

Az atom-szén-zöld forgatókönyv a szénalapú energiatermelést azzal támasztja alá, hogy krízishelyzetben - például földgáz árrobbanás, nukleáris üzemzavar - az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék és megtartja a szakmai kultúrát. Ez utóbbi feltétele a széndioxid leválasztás és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása. 

Az atom-szén-zöld forgatókönyv megvalósításával kiváltható a belföldi összefogyasztás 13 százalékát kitevő villamosenergia-import. Sőt, ezt - olvasható a dokumentumban - az összfogyasztás 14 százalékát jelentő export válthatja fel 2030-ra. A német és a svájci atomerőművek bezárása miatt kereslet lesz - áll a dokumentumban. A dokumentumban megjegyzik: az atom-szén-zöld forgatókönyv előtérbe helyezése nem jelenti azt, hogy a többi forgatókönyv irreális elemeket tartalmaz. A külső és belső gazdasági körülmények változása miatt a kormány akár meg is változtathatja a preferenciáját. 

A nemzeti energiastratégiát alátámasztó hatáselemzést a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont készítette el, s ebben az áramszektorra további öt forgatókönyvet vázolt fel. A két, leginkább dekarbonizációs, azaz a legkisebb széndioxid-kibocsátással járó változat a leginkább tőkeigényes: egyenként kilencezer milliárd forint becsült beruházási összeggel 2050-ig. A hatáselemzés megjegyzi, hogy a megújuló energia támogatási igénye fokozatosan csökken, egyik évben sem haladná meg jelenlegi árakon a 70 milliárd forintot.