A magyar export növekedési üteme a második félévben várhatóan kissé csökken, de a belföldi kereslet végre már nem esik tovább: mind a fogyasztás, mind a beruházás esetében szerény növekedés várható. Az év egészében 2,5 százalékos GDP-bővülés valószínű.

A magyar gazdaság az első negyedévben 2,5 százalékkal növekedett. Az ütem a második negyedévben valószínűleg nem gyorsult, s várhatóan a 2011-ből még hátralévő időszakban sem lesz dinamikusabb. Az európai konjunktúra csendesedése miatt a magyar exportlehetőségek a korábbiaknál kevésbé gyorsan bővülnek. A kivitel némi lassulását a beruházások és a fogyasztás szerény növekedése a második félévben várhatóan ellentételezni tudja. A GKI 2011-re a GDP 2,5 százalék körüli növekedését jelzi előre.

A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye – a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhetően – számottevően nő. Az ipari termelés bővülése áprilisban és májusban kissé lassult, de a növekedési folyamat ebben a szektorban az év egészében dinamikus (bár már 10 százalék alatti) marad. Az építőiparnak a kereslet hiánya miatti „pokoljárása” tovább tart. A kiskereskedelmi forgalom az első félévben nem bővült. Az elsősorban hazai piacon megjelenő üzleti szolgáltatások iránti kereslet jó esetben is csak stagnál, s nem várható élénkülés e téren a második félévben sem.

Hipermarket pénzárai. A fogyasztás már nem csökken tovább

hvg.hu

A háztartások fogyasztása az év egészében 1 százalék körüli ütemben nő. A válság hatására a lakosság fogyasztási, megtakarítási szokásai jelentősen átalakultak. A kockázatok növekedése, a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása, és a már felvett hitelek törlesztőrészleteinek szinte folyamatos emelkedése felerősítette az óvatosságot. Ez még árérzékenyebbé tette a fogyasztókat, másrészt visszafogta a fogyasztást, harmadrészt jelentősebb hangsúlyt helyezett a takarékosságra.

Augusztusban a pénztárak kifizetik a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások után járó reálhozamot, ami összességében mintegy 190 milliárd forintot tesz ki. Ha az érintettek ezt teljes egészében hazai üzletekben költenék el, a fogyasztás ettől csaknem 1 százalékkal nőhetne. Valószínűsíthető azonban, hogy ennek az összegnek a nagyobbik része megtakarításokba és hiteltörlesztésekbe vándorol. A magasabb jövedelműek külföldi nyaralásra és költésre fogják ezt felhasználni. Így a hazai fogyasztásra és termelésre gyakorolt élénkítő hatás viszonylag szerény lesz. A beruházások esetében éves szinten mintegy 1 százalékos bővülés várható. Az egyetlen dinamikusan beruházó szektor az autóipar. Az állami-önkormányzati beruházások szinte csak EU-s forrásokra támaszkodnak. A kiosztható pénzek felhasználása nem gyorsult fel, a cégek pályázati aktivitása egyelőre erőtlen. A kereslet hiánya, a lakosság és a fejlesztők számára elérhető hitelforrások beszűkülése miatt a lakásépítés tovább csökken, 2011-ben mintegy 30 százalékkal. Az exporttöbblet a tavalyinál kissé nagyobb lesz.

A bruttó keresetek 2011-ben 4 százalékkal bővülnek, ami átlagosan a reálkeresetek 2,5 százalékos növekedését eredményezi. A jövedelemi egyenlőtlenség – elsősorban a szja-csökkentés módja miatt – 2011-ben határozottan nő. A munkanélküliségi ráta a második félévben kissé mérséklődik.

Júniusban a fogyasztói árak 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy hónappal korábban. Az inflációs folyamat tehát megszelídült, elsősorban az élelmiszerek esetében érezhető nyomás gyengülése miatt. A forint az euróhoz képest nem lényegesen, de a svájci frankhoz képest számottevően gyengült. A jegybanki alapkamat idén feltehetőleg változatlan marad – kamatemelést az inflációs folyamatok nem indokolnak, a csökkentést pedig az európai adósságválság miatti aggodalmak egyelőre nem tesznek lehetővé.