Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Fidesz azért kívánja felelősségre vonni az elszabadult államadósságért a korábbi miniszterelnököket, hogy a saját felelőssége alól kibújjon és elterelje a figyelmet arról a megoldhatatlannak tetsző gazdasági problémáról, amivel saját gazdaságpolitikai kudarca után nemsokára szembesülni fog - írja Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Élet és Irodalomnak írt cikkében.
Bokros saját pénzügyminiszteri intézkedéseire utalva azt írja, egyetlen olyan időszak volt a magyar demokrácia elmúlt huszonkét évében, amikor az államadósság GDP-hez viszonyított aránya egyértelműen és látványosan csökkent, ez 1995-től 2001-ig tartott, és a Horn-kormány stabilizációs intézkedései egymást erősítő hatásainak volt köszönhető. (Bokros mindössze egy évig volt pénzügyminiszter, a nevéhez fűződik a legnagyobb méretű gazdasági kiigazítás, amely megőrizte az ország fizetőképességét, de amelyet az akkori ellenzék és annak addigra legerősebb pártja, a Fidesz élesen támadott.) Bokros felidézi, hogy az ellenzék vezető politikusai keményen támadták a Bokros-csomagot, de idézi köztük Varga Mihály későbbi pénzügyminisztert is, aki a stabilizációs lépéseket szükségesnek, de csak fokozatosan bevezetendőnek tartotta.
Horváth Szabolcs
A közgazdász szerint a Fidesz mai retorikája nemcsak azért hiteltelen, mert a stabilizációs intézkedéseket támadta, hanem mert a költségvetési hiányt és az adósságot növelő politikát folytatott 2001-től, a kétéves költségvetés elfogadása után. Bokros a 70 százalékos köztisztviselői béremelést, a lakáshitelek kamattámogatását, a rendkívüli nyugdíjemelést említi, amely több mint ezermilliárd forinttal terhelte meg az államháztartást. Bokros megjegyzi, az ezt követő, ugyancsak ésszerűtlen Medgyessy-féle intézkedéseket, az úgynevezett száznapos programot a Fidesz ellenzékből ugyancsak megszavazta. Medgyessy intézkedései (például a közalkalomazotti béremelés, a 13. havi nyugdíj) évente ezermilliárd forint terhet jelentettek a költségvetésnek, a Fidesz is megszavazta - emlékeztet Bokros, nem hagyva ki a felsorolásból a Gyurcsány-kormány lépéseit, például a választási évre időzített áfacsökkentést sem, amelyek ötszázmilliárdos nyomot hagytak a büdzsén.
Bokros szerint a minden társadalmi csoport rövid távú érdekét kizárólagossággá emelő közpolitikai kultúra szelleme az ezredforduló tájékán kiszabadult a palackból, és hét évig a magyar politikai osztály egyetértése mellett tombolt, a 2008-as válság pedig ilyen helyzetben érte az országot. Bokros kiemeli, hogy a Bajnai Gordon vezette válságkezelő kormány sem az államadósság felduzzasztásához, sem az eladósodást ösztönző politikához nem járult hozzá.
Az Orbán-kormány államadósság-ellenes retorikája ellenére tovább növeli az államadósságot, írja Bokros, szerinte a bruttó hazai termék közel 12 százalékára rúgó tőkevagyonból szánalmasan kevés jutott eddig az államadósság csökkentésére, nagyobb része a jelentős költségvetési hiány finanszírozására szolgál. Az egykulcsos adó bevezetése, teszi hozzá, hatalmas rést ütött a költségvetési bevételeken. A költségvetési hiány pedig tovább nő, mert a gazdasági növekedés nem gyorsul, hanem lassul. A keresletnövelés kudarcának oka, hogy a lakosság megtakarításai alacsonyak, sok család eladósodott, ráadásul egy-két kiemelt külföldi működőtőke-befektetésen kívül a beruházások egy helyben toporognak - írja a volt pénzügyminiszter, aki nemrég az Origónak adott interjúban bírálta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter teljesítményét.
A Fidesz 2010-es választási programja - mutat rá Bokros - meg sem említi az államadósság elleni harc fontosságát, sőt, fogalmaz a közgazdász, a szöveg az állami túlköltekezésen alapuló délibábos jólétet sugallja.
A jelenlegi kormány államadósság elleni harca az Európai Bizottság figyelmeztetéseiből és nem belső meggyőződésből fakad - állítja Bokros, aki szerint ezzel kívánják palástolni azt a bűnt, hogy a párt felelős a magyarországi államfüggő, túlköltekező, jövőfelélő közpolitikai kultúra kialakulásáért. A közgazdász szerint emiatt a Fidesznek semmilyen politikai, szakmai vagy erkölcsi alapja nincs az egyébként ezért - Bajnain kívül - ugyancsak felelős baloldali kormányok vezetőinek felelősségre vonására.
