Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A GKI azután fogalmazta meg véleményét, hogy Orbán Viktor a parlamentben bejelentette: a kormány megvalósíthatónak minősítette a Fidesz–KDNP-frakció azon javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztését forintban. A javaslat szerint a bank külön költséget nem számíthatna fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban.
A GKI álláspontja szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, a visszamenőleges jogalkotás, az ágazatok után már-már vállalati szintű adókivetés, a független intézmények – például Alkotmánybíróság – jogosítványainak korlátozása után ez az újabb lépés a külföldi és a magyarországi tőke menekülését fogja okozni.
A GKI elemzése megállapítja: ha a magyar kormány az egyösszegű, kötött árfolyamú devizahitel-visszafizetéshez kedvezményes forinthitelt ajánl fel, akkor a következő 10-15 évre növeli az államadósságot és (módszertől függően) 2-4 milliárd euró (550-1.100 milliárd forint) veszteséget okoz a bankoknak. Ezek a pénzintézetek beperelhetik a magyar államot, és ha megnyerik a pert – amelyre jó esélyük van –, az is növelni fogja az államadósságot.
Ha a magyar kormány nem nyújt kedvezményes forinthitelt az egyösszegű devizahitel-visszafizetéshez, akkor viszonylag kevés család lesz erre képes. A devizahiteles családok nagy része – teljesen jogosan – becsapva érzi majd magát, a társadalmi elégedetlenség fokozódik. Ugyanakkor gazdasági hatását tekintve még talán egy ilyen forgatókönyv okozza a legkevesebb kárt – fogalmaznak a GKI elemzésében.
A gazdaságkutató úgy látja: mivel a már nem fizető adósok nyilvánvalóan nem fogják tudni igénybe venni ezt a lehetőséget, komoly esély van arra, hogy a bankrendszer csökkenő hitelállományán belül a bedőlt hitelek aránya nőni fog.
A GKI felhívja a figyelmet arra, hogy az előbbiekben vázolt pénzügyi fejlemények könnyen okozhatnak a pénzpiacokon számottevő forintgyengülést, ennek nyomán esetleg kamatemelkedést. A bankok tőkehelyzetével és likviditásával kapcsolatos kérdőjelek pedig a betétesek bizalmát teszik próbára.
