Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Ahogy az euró szerdán elérte a 300 forintos árfolyamot, a magyarok láthatták, milyen árat kell fizetniük azért, hogy a kormány megengedte a végtörlesztést úgy, hogy az árfolyamveszteséget a bankoknak maguknak kell megfizetnie – írja a Financial Times beyondbrics névre hallgató egyik blogja, amely úgy véli, a forint árfolyamának eséséért az általános euróválság csak részben felelős, minthogy a régióban a zloty csak 5, a cseh korona pedig 2 százalékkal esik havonta, a forint viszont 9-cel.
"Orbán Viktor miniszterelnöknek valószínűleg okos lépésnek tűnt, hogy megengedje a magyaroknak, hogy kedvezményes árfolyamon fizessék vissza a devizahiteleiket, és a kapzsi bankok vigyék el a balhét" – írja a blogbejegyzés szerzője, aki szerint azonban ennek a következményeit már most lehet érezni, a forint az összes európai pénznemnél is jobban zuhant.
A blog által megkérdezett elemző, Samu János, a Concorde Securities közgazdásza azonban úgy vélekedett, hogy a minimálbér 18 százalékos megemelése is a forintbezuhanás hátterében állhat, sőt Samu azt sem tartja kizártnak, hogy a forint-euró árfolyam akár újra elérheti a 2009-es rekordszintet, amikor 317 forintba került egy euró.
A közgazdász szerint akkor azért nem emelkedett tovább az árfolyam, mert a megkapott IMF-hitel nagyobb mozgásteret engedett a jegybanknak, a blog azonban rámutat arra, hogy Orbán azóta szakított az IMF-fel, mert úgy gondolta, hogy Magyarország meg tud állni a saját lábán, ez pedig most lehet, hogy téves elképzelésnek bizonyul. A blog által megkérdezett közgazdász úgy vélte, ha romlik a gazdasági környezet, nem valószínű, hogy a forint tartani tudja magát egy nagyobb eurósegítség nélkül.
A blog úgy véli, a Nemzetgazdasági Minisztérium 1,5 százalékos növekedési előrejelzése is túl optimistának bizonyulhat, bár a magyar bankrendszert nem valószínű, hogy megrengeti, annak ellenére, hogy ezzel a pénzintézetek akár a tőkéjük 10 százalékának megfelelő veszetségeket is elkönyvelhetnek. A bankok viszont attól félnek, hogy Magyarországnak mint befektetői célpontnak ártott a leginkább hosszú távon a lépés, a végtörlesztési törvény a tőke szabad mozgásába történő beavatkozása miatt pedig a EU-hoz fordulnak. A Financial Times blogja szerint egy elhúzódó vitára lehet számítani, Orbán ugyanis nem szokta elkerülni a harcot.
