Budai Gyula levelében – amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez – érdeklődik egyrészt a Braun&Partners Social Branding Kft.-vel kötött szerződés részleteiről, amellyel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy összeférhetetlenség állt fenn, ugyanis a B&P-ben érdekelt Iglódi Csaba az MNB akkori kommunikációs igazgatójának, Iglódi-Csató Juditnak a férje. Bár a céggel 2008. szeptemberben történt a szerződéskötés, Iglódi-Csató Judit – írja a kormánybiztos – csak decemberben jelezte az összeférhetetlenséget Simor Andrásnak, aki utasított az azonnali szerződésbontásra, amely 2009 februárjában történt meg, azzal, hogy "a felbontásra való tekintettel még két hónap kifizetendő". Budai Gyula tájékoztatása szerint a 2009. januári és februári hónapokra vonatkozó teljesítésigazolások – kétszer 600 ezer forintról – hiányoznak.

A kormánybiztos mindezek alapján azt kérdezi a jegybankelnöktől, hogy Iglódi-Csató Judit összeférhetetlenségére miért csak utóbb derült fény, miért fizettek még két havi díjat a B&P-nek, és hol találhatók a hiányzó teljesítésigazolások. Budai Gyula kérdéseket tesz fel az MNB logóváltásával kapcsolatosan is, szerinte ugyanis a jegybanki arculatváltásra szánt keretet 32 millió forinttal lépték túl a szerződő cégek. A levél harmadik részében a Media Insight Kft.-vel reklámügynökségi tevékenységre kötött szerződést firtatja a kormánybiztos, mert úgy véli, hogy a pályázat során megszegték a közbeszerzési eljárást.

Bánkuti András

Végül egy másik, a Braun&Partners CSR Kft.-vel társadalmi felelősségvállalási politikáról kötött szerződést is kifogásol, mégpedig azért, mert szerinte elmulasztották a piacfelmérést, alaptalan a becsült érték meghatározása, a közbeszerzési törvény rendelkezéseit pedig jogellenesen mellőzték. Kérdésként teszi fel a kontraktussal kapcsolatban, hogy "a közbeszerzési értékhatártól mindösszesen 5000 forinttal elmaradó szerződés aláírásakor történtek-e észrevételek az MNB vezetősége részére a nevezett szerződés esetleges jó erkölcsbe ütközősége miatt".

Járai és az ÁSZ is nekiment Simornak

Ahogy azt már megírtuk, Járai Zsigmond után az Állami Számvevőszék is keményen nekimegy Simor Andrásnak a jegybank tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentésben. Az ÁSZ-jelentés első változata a magas jegybanki fizetések és a magas kommunikációs kiadások mellett előveszi Simor ciprusi "offshore-ügyét" is.

Az ÁSZ minderre úgy reagált, nem Simor András MNB-elnök elleni személyes támadás a készülő jelentésük, a számvevőszék pedig nem vesz részt a jegybank elleni háborúban. A számvevőszék fontosnak tartja leszögezni, hogy a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt semmilyen információt nem adott ki róla.

Eközben dúl a tavaly kirobbant jegybankháború, immár az intézmény legbelső és legfőbb szervében, a monetáris tanácsban is. A monetáris tanács legújabb, a fideszes parlamenti többség által kinevezett négy külső tagja megpróbálja ellehetetleníteni Simor András munkáját a Költségvetési Tanácsban. Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a monetráis tanács dönthessen a jegybank által készített költségvetési elemzések közléséről.