Minden hiteltípusnál szigorítanák az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit

A felügyelet az utóbbi egy évben mintegy másfél tucat jogszabály-módosítást kezdeményezett a fogyasztók érdekében, amelyeknek a nagy része "keresztülment" a törvényhozáson. A szabályozási változtatások, hatékony fogyasztóvédelmi felügyelés mellett azonban a pénzügyi tudatosság, "fogyasztói önvédelmi képesség" megerősítése is kiemelt cél.

Balogh László emlékeztetett arra, hogy a PSZÁF csak 2010. január 1. óta pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóság, korábban nem volt ilyen felhatalmazása. Mint elmondta, a pénzügyi fogyasztóvédelem a válság "terméke", a világ a válság nyomán ismerte fel, hogy a pénzügyi termékek esetében sokkal bonyolultabb mögöttes konstrukciókról és kockázatokról van szó, mint az egyéb termékek, szolgáltatásoknál. Ennek az európai jogi háttere is újkeletű - tette hozzá -, hiszen 2011. január 1-jétől jött létre a három európai felügyeleti hatóság, amelyek most alakítják ki saját pénzügyi fogyasztóvédelmi szerepüket, eszköztárukat.

A PSZÁF által kezdeményezett és megvalósult jogszabály-módosítások közül kiemelte,  hogy a felügyelet javaslatait fogadta el az Országgyűlés, amikor a devizalapú lakáshitel- és pénzügyi lízingszerződések esetében a deviza-középárfolyam vagy az MNB hivatalos devizaárfolyam alapján történő átváltást írta elő a törlesztő részletek számításánál. Részt vett abban a szakmai munkában is, amelynek eredményeképpen jelentősen szigorították a fogyasztók számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, szabályozták a kamatváltozásból eredő szerződésmódosítás feltételeit és előírták, hogy a szerződés felmondását követő 90. nap után késedelmi kamatot már nem lehet felszámítani.

"Tudjuk, hogy még nincs minden probléma megoldva, eddig azonban a legégetőbb, az otthonuk miatt legkiszolgáltatottabb kört érintő kérdésekre kellett fókuszálni a fogyasztóvédelmi szempontokat többnyire nélkülöző a 2010 előtti időszak hiányosságait is pótolva" - válaszolta az alelnök az MTI azon felvetésére, hogy az eddigi pozitív változások szinte kizárólag a lakáshiteleseket - azon belül is elsősorban a devizaalapú hitellel rendelkezőket - érintik.

"Indokoltnak látjuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere mindenfajta hiteltípusnál szigorú legyen, a felügyelet hamarosan megteszi erre vonatkozó javaslatát" - mondta az alelnök. A PSZÁF szükségesnek látja azt is, hogy a törvény a jelenleginél több területen hatalmazza fel rendeletalkotási joggal a felügyeletet. 

A lakossági hitelek árazása a PSZÁF szerint továbbra sem átlátható, e téren a referenciakamat plusz fix felár irányába kell elindulni - hangsúlyozta Balogh László. Ez szerinte nemcsak az átláthatóságot erősítené, hanem azzal, hogy elismeri a külső körülmények változását, az intézményeket is védené.

Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a meglévő hitelek árazásának átláthatósága érdekében, kifejtette: ha a jogalkotó úgy dönt, a meglévő hitelszerződéseknél is előírhatná - például a szerződésben rögzített következő kamatperiódusától kezdődően - a konstrukciók kötelező átalakítását referenciakamat-alapúvá. Az alelnök a terveket ismertetve elmondta: szeretnék tovább bővíteni a fogyasztóvédelmi tanácsadó hálózatot, amelynek irodái már nyolc megyeszékhelyen működnek a PSZÁF szakmai felügyeletével és részbeni finanszírozásában.

Közérdekű kereseti vagy igényérvényesítési per indítására 2011. január 1-jétől van lehetősége a felügyeletnek, eddig öt ilyen eljárás indult - ebből háromban van elsőfokú ítélet a PSZÁF javára -, és további négy indítása várható. Ennek jelentősége az, hogy a felügyelet mintegy az érintett fogyasztókat képviselve nyújt be keresetet, és a bíróság ítéletében elrendelheti az érintett teljes fogyasztói kör számára a jogosnak ítélt követelés megtérítését - mutatott rá az alelnök. 

A Pénzügyi Békéltető Testületet (PBT) eddig mintegy 600 ügyben keresték meg a fogyasztók, s több mint 60 intézmény tett önkéntes alávető nyilatkozatot. Egy-két intézmény nem volt hajlandó együttműködni a PBT-vel, aminek fogyasztóvédelmi bírság lett a vége, az együttműködés ugyanis a törvény szerint kötelező, csak a döntésnek való alávetés önkéntes.

Míg tavaly egész évben 133 millió, az idén szeptember végéig 242 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a felügyelet. Balogh László elmondta: a törvényi bírságlimitek keretein belül a felügyelet a konkrét összeg kiszabásakor például azt is mérlegeli, hogy az intézmény mekkora jogsérelmet, kárt okozott a fogyasztóknak, visszaeső-e, sőt azt is, hogy mekkora a mérlegfőösszege, előző évi nettó árbevétele, hogy - kis cég esetén - a bírság ne lehetetlenítse el a működését. 

"Nem az a cél, hogy minél nagyobb legyen a bírság, hanem az, hogy szemléletváltozás következzen be, a fogyasztók legyenek fontosak minden intézménynek, épüljön be a vállalati üzletpolitikába az ügyfélkiszolgálás minősége" - hangsúlyozta az alelnök. Hozzátette: nemcsak a vállalatokat, hanem a fogyasztókat is szeretnék jó irányba befolyásolni, képessé tenni őket arra, hogy megvédjék saját érdekeiket, aminek eszköze az oktatás, ismeretterjesztés lehet. Ez hosszú távú feladat - mutatott rá. Az alelnök ismertette továbbá, hogy az árfolyamgát igénybevételére október elejéig 1.750 ügyfél jelezte szándékát, s több mint 800-an már szerződést is kötöttek.