Az ÁSZ kifogásolta a költségvetési törvényjavaslat előkészítését. Eszerint az államháztartásért felelős miniszter, azaz Matolcsy György ugyan határidőig beterjeszette a kormány elé a költségvetési törvényjavaslat tervezetét, de az előterjesztés sem szerkezetileg, sem tartalmilag nem felelt meg a később az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslat tervezetének.

Az ÁSZ ezzel gyakorlatilag igazolja az Origo értesülését, miszerint Matolcsy csak egy számok nélküli előterjesztéssel érkezett az augusztus végi kormányülésre. A számvevőszék egyébként arra is rámutat, hogy a Költségvetési Tanács sem azt a tervezetet kapta, ami végül az Országgyűlés elé került.

Hiányzó háttérszámítások

Az ÁSZ felrója, hogy a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, belső összhangjáról nem tudott teljes körűen véleményt mondani, mert sem a bevételi, sem a kiadási előirányzatok nem voltak kellően dokumentumokkal, illetve háttérszámításokkal alátámasztva.

A jegyzőkönyvek szeptember 12-ei lezárásakor a közvetlen bevételek 96,5 százalékára (6440,6 milliárdra) nem voltak háttérszámítások. A közvetlen bevételek közül a bányajáradék, az egyéb költségvetési bevételek, a kamatbevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek megalapozottságáról tudott a számvevőszék egyáltalán véleményt mondani.

Az ÁSZ becsléseket végzett a 2012. évben várhatóan befolyó adóbevételek nagyságára vonatkozóan: ezzel kapcsolatban csak az adóbevételek 27 százaléka (cégautó-adó, szja, lakossági illetékek, rehabilitációs hozzájárulás) teljesíthetőségét nem lehetett megítélni, 63,3 százalékát (pénzügyi szervezetek különadója, ágazati különadók, áfabevétel, jövedéki adó) viszont teljesíthetőnek minősítették. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 43,3 százaléka nem volt megalapozott, illetve megítélhető. (A 2011. évi költségvetés véleményezésekor az adóbevételek 33,5 százalékáról nem lehetett véleményt mondani, 45,7-et minősítettek teljesíthetőnek és a kiadások 47,3 százaléka nem volt megalapozott..)

Domokos László, az ÁSZ elnöke a Parlamentben

MTI / Beliczay László

A tartalékképzéssel kapcsolatban az ÁSZ közli, hogy Országvédelmi Alap új tartalékfajta a központi költségvetésben, ám a szabályozását, az előirányzat képzésének módját és mértékét, valamint a felhasználás mikéntjét egyetlen jogszabály sem tartalmazza.

Az NGM volt a hibás

Az ÁSZ megállapította: az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat és a helyszíni ellenőrzéskor felvett jegyzőkönyvek számai is eltérnek egymástól. Ugyanakkor arra nem talált magyarázatot, miért. Például a számvevőszék azt tapasztalta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium más keretszámok alapján terveztette meg a tárcákkal a saját előirányzataikat, mint amiket végül a költségvetési törvényjavaslatban benyújtott a parlamentnek.

Az NGM július végén kiadott tájékoztatója nem tartalmazott iránymutatást az intézmények létszámának vagy a személyi juttatások előirányzatának tervezéséhez sem. A tárcák így nem tudták jól megtervezni az előirányzataikat. Ennek hátterében az is meghúzódott, hogy szeptember 12-ig nem történt meg a tárcák feladatainak az átrendezése és az erről szóló megállapodásokat sem kötötték meg – fejti ki az ÁSZ. Ezzel fény derült arra, hogy az NGM és a tárcák közötti költségvetési egyeztetésekkel valóban megcsúszott a kormány augusztusban.

A számvevőszék arról is beszámol, hogy előfordult, a tárcák a megadott határidőig beszámoltak az NGM-nek a tervezett bevételeikről, melyre az NGM-nek válaszul engedélyt kellett volna adnia, azonban a gazdasági tárca nem válaszolt nekik.

A számvevőszék véleménye kitér arra is, hogy a keretszámokat nem a feladatok ellátásához szükséges forrásokra, hanem az idei bázisra alapozta az NGM. Az észrevétel azért fontos, mert a kormány korábban többször hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetést nem bázis-, hanem feladatalapon tervezi meg, ami a költségvetési tervezés és a hatékony forrásfelhasználás bizonyítéka lett volna.

Az ÁSZ jelentés alapján nehéz lesz a kormánynak betartani a konvergenciaprogramban kitűzött célt, hogy jövőre befagyasztja a dologi kiadásokat, ugyanis 2012-re a dologi kiadások területén szinte minden fejezet többletigényt jelzett a rendelkezésére álló keretekhez viszonyítva.

Egészségügy: minden a gyógyszertől függ

A társadalombiztosítás tervezése során sem vette figyelembe az államháztartási törvény előírásait a kormány. A büdzsé javaslata ugyanis nem ad tájékoztatást az alapok többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételeiről, illetve a törvényjavaslat készítője nem készített demográfiai hatásvizsgálatot a következő öt évre. Ez a Nyugdíjbiztosítási Alap miatt lett fontos, mivel az csak úgy tervezhető, ha tudják, mennyi nyugdíjkorú lesz, és mennyi aktív munkavállaló.

Az ÁSZ megállapításai szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-alap) esetében a legjelentősebb változás, hogy míg a tervezés korábbi fázisában még 17 704,4  milliárdos többlettel terveztek, a törvényjavaslatban már 34 420,2 milliárd forint hiány szerepel. A jelentés szerint mindez azért következhetett be, mert a bevételek csak részben tudják kompenzálni azt, hogy a központi költségvetés kevesebb támogatást ad az E-alapnak, mint korábban.

Költségvetés: más példányt kapott a kormány, a Költségvetési Tanács és a Parlament

Túry Gergely

Az ÁSZ szerint az egészségügy terén visszatérő probléma, hogy a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Ugyan az E-alap bevétele jelentősen emelkedett, mindez annak köszönhető, hogy a rokkantsági ellátásokat a jövőben ebből az alapból finanszírozzák. Az ÁSZ szerint az E-alap kiadási oldalának teljesítése nagyban függ a Széll Kálmán-terv megvalósításától. A kormány abban ugyanis jövőre 83 milliárdos megszorítást vállalt a gyógyszerkasszán.

Az elkülönített pénzügyi alapok esetében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) tervezését bírálta leginkább az ÁSZ. A költségvetési támogatás ugyanis a tervezett 23 146,5 milliárdhoz viszonyítva 69,6 százalékkal csökkent, ezért az alapkezelő új pályázatokra forrást, valamint a 2012. évi kötelezettségeire sem tud teljes körűen fedezetet biztosítani. Az alap költségvetési támogatásának nagymértékű csökkentésével nem valósul meg az alapot szabályozó törvényben rögzített „garanciális szabály”, amely szerint a befizetett innovációs járuléknak megfelelő összegben az állam hozzájárul a KTIA forrásaihoz, majd pályázat útján visszajuttatja azt a gazdaság szereplőinek.

Önkormányzatok: nincs vélemény

Nem tudta az Állami Számvevőszék érdemben véleményezni az önkormányzatokról szóló részt. Az ÁSZ-vélemény készítésekor még nem volt ismert az új önkormányzati törvény, amelyben a kormány majd meghatározza, hogy bizonyos feladatok államosítása után mi marad az önkormányzatoknál, és milyen adóbevételekből tudnak gazdálkodni.

Ugyanakkor azt megjegyezték, hogy a „kötelező önkormányzati feladatok méretgazdaságos átszervezése” címen előírt kiadáscsökkentés kellően alátámasztott. A szociális ellátórendszer változásához kapcsolódó előirányzat-változások (főként a pénzbeli ellátás) számításokkal is megalapozott.

Domokos: nagyon nagy a felülről nyitott tételek összege

Domokos László, az ÁSZ-jelentést bemutató sajtótájékoztatón pozitív fejleménynek ítélte, hogy a költségvetési törvényjavaslatban több mint 400 milliárd forint tartalékot képeztek, mivel a világgazdasági folyamatok alakulása számos vonatkozásban bizonytalan, kockázatos. A számvevőszék elnöke az MTI tudósítása szerint gondként említette, hogy jelentős nagyságú a felülről nyitott tételek összege, több mint 8000 milliárd forint, emellett a jövő évi büdzsé nem számol az MNB mintegy 100 milliárd forintos veszteségével, amelyet a központi költségvetésnek kell megtérítenie.

Becker Pál, a számvevőszék főigazgatója elmondta, hogy a költségvetési törvényjavaslathoz a kormány által bemutatott jövő évi makrogazdasági pálya teljesülését az Állami Számvevőszék nem vizsgálta, azt alapul vette. Ennek alapján úgy ítélte meg a számvevőszék, hogy a tervezett áfabevételek teljesíthetőek. Azt is adottnak ítélték, hogy az áfabevételek csak akkor folynak be a büdzsébe a tervezett mértékben, ha jövőre valóban 27 százalékos lesz az áfakulcs.

Becker Pál arról is szólt, hogy a törvényjavaslatban szereplő, mintegy 1150 milliárd forintos szja-bevétel teljesíthetőségéről, megalapozottságáról az ÁSZ nem tudott nyilatkozni, mivel például még nem látja a számvevőszék, tételesen hogyan vezetik ki a szuperbruttót az adórendszerből.