Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A bolgár Novinite hírportál hétfői beszámolója szerint a javaslat azt is magában foglalja, hogy ezek az emberek részesüljenek nagyobb védelemben az elbocsátásokkal szemben.
Totyu Mladenov szerint nyugdíjuk átlagosan 4 százalékát kapnák meg minden ledolgozott plusz év után a továbbdolgozó nyugdíjas korúak az eddigi 3 százalékkal szemben. A tárca első embere azzal indokolta a felvetést, hogy ezzel tovább lehetne csökkenteni a nyugdíjkassza hiányát.
A bolgár parlament tavaly év végén elfogadta el a nyugdíjreform törvényt. E szerint a teljes nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idő 2012-től kezdődően fokozatosan emelkedik majd, évente négy hónappal, amíg a férfiaknál el nem éri a 37, nőknél a 34 évet. A nyugdíjkorhatár 2012-től ugyancsak fokozatosan emelkedik, férfiaknál a jelenlegi 63 évről 65 évre, nőknél 60 évről 63 évre.
A nyugdíjreform végül "puhábbra" sikeredett, mint azt a kormány tervezte, miután több ízben is demonstrációk voltak a tervezett intézkedések ellen. A kormány mindkét nem számára egyaránt 65 évre emelte volna a nyugdíjkorhatárt, és a férfiaknál 40 évre, a nőknél 37 évre a szolgálati időt. Ezen kívül korlátozni tervezték a korai nyugdíjazást a tanárok, a bányászok, rendőrök és a katonák esetében, tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok a lakosság közel egyharmadát teszik ki a 7,6 milliós, öregedő és zsugorodó bolgár társadalomban.
