Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A rendkívüli ülés összehívását az MSZP-frakció kezdeményezte, kérve annak kimondását, hogy a megállapodás semmis, és a megye nem mond le vagyonáról.
A testület többsége úgy vélte, a megállapodás biztosítja a megyei önkormányzat pénzügyi és gazdasági konszolidációját. A dokumentumot azzal a feltétellel hagyták jóvá, hogy előzetes szándéknyilatkozatnak minősül, és az intézmények, a vagyon átadása, valamint a hitelátvállalás csak törvényi rendelkezések szerint történhet – mondta el a közgyűlés elnöke, Popovics György (Fidesz-KDNP) az MTI-nek.
A közgyűlés MSZP-s és jobbikos képviselőinek hozzászólásai szerint az elnök gazdasági kényszerből írta alá a megállapodást. Winkfein Csaba (MSZP) szerint közgyűlési felhatalmazás nélkül az elnöknek nem volt joga aláírni a megállapodást. A jobbikos Zentai Plajner Zsolt azt kérte, hogy a közgyűlés adjon szabályos meghatalmazást az elnöknek, és a dokumentumot újra írják alá Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Az ülésen Popovics György elmondta, az állam feladatokat is átveszi a megyétől, ehhez jár az intézményi vagyon. Továbbá az állam átvállalja a megye hitelállományát, amely az árfolyamkockázat nélkül is eléri a négymilliárd forintot. Az elnök tájékoztatása szerint az MSZP kérésének megfelelően az októberi közgyűlésre a testület elé terjesztik a megyei vagyonelemek listáját és könyv szerinti értékét, valamint a hitelállomány összesítését.
Popovics György elmondta, az MSZP és a Jobbik után a megyei közgyűlés is állásfoglalást kér a kormányhivataltól és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, hogy történt-e törvényszegés a kormánnyal kötött megállapodás aláírása kapcsán.
