Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A német rádióállomások által idézett források azt hangoztatták, hogy három nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek vasárnapi csúcsértekezlete előtt továbbra is élesek az ellentétek Berlin és Párizs között a kibővített euróövezeti támogatási alap esetleges megemeléséről, illetve alkalmazásának lehetőségeiről. A források szerint a helyzet drámaiságára utalt, hogy Sarkozy Frankfurtban tárgyalt, miközben Párizsban gyermeke született.
A Deutschlandfunk rádióállomás arról értesült, hogy Wolfgang Scha:uble pénzügyminiszter az éjszaka folyamán megküldte a parlamenti képviselőknek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) nevezett alap működésének irányelveit. A rádió információi szerint a tervezet arra utal, hogy a pénzügyminiszter nem zárja ki a jelenleg 440 milliárd euróövezeti mentőalap további kibővítését, ezzel kapcsolatban azonban még semmifajta megállapodás nem jött létre. Korábban olyan értesülések terjedtek el, hogy Párizs a támogatási alap 2000 milliárd euróra történő megemelését indítványozza, Berlin viszont 1000 milliárdig hajlandó elmenni.
Az irányelvek ugyanakkor állítólag tartalmazzák azt, hogy az EFSF a jövőben felhasználható lenne az eladósodott euróövezeti tagországok állampapírjainak felvásárlására. Ez eddig az Európai Központi Bank "felségjoga" volt. Ugyancsak magában foglalja a miniszter által elküldött dokumentum annak lehetőségét, hogy a támogatási alap a szorult helyzetbe került bankok pénzügyi helyzetének stabilizálására, azaz feltőkésítésére is alkalmazhatják. Ez utóbbi források szerint a francia fél számára lenne különösen fontos, tekintettel a francia bankok nagyarányú görögországi "elkötelezettségére".
Az euróövezeti támogatási alap konkrét kibővítésére az irányelvek értesülések szerint nem utalnak, erre vonatkozóan ugyanis még a tagországok között sem jött létre megállapodás. Berlinben ugyanakkor máris vita kezdődött arról, hogy az esetleges bővítést a Bundestag milyen formában hagyja majd jóvá. Kormánypárti képviselők elegendőnek tartják a Bundestag költségvetési bizottságának jóváhagyását, az ellenzék viszont az egész Bundestag szavazásához ragaszkodik.
