Rogán Antal (Fidesz) a jövő évi adótörvények tervezetéhez nyújtotta be szerdán azt a módosító indítványát, amelyben kezdeményezi, hogy jöjjön létre egy 27 százalékos, úgynevezett szociális hozzájárulási adó. A javaslat szerint az egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci és a nyugdíj-biztosítási járulékot váltaná fel az új adó. Az adó a munkaadót, az egyéni vállalkozókat, a mezőgazdasági őstermelőket terheli, és megfizetése társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra való jogosultságot nem teremt, valamint az ilyen ellátás alapját, összegét semmilyen módon nem befolyásolja.

Az indítvány rögzíti azt is, hogy a szociális hozzájárulási adóból származó bevételt az arra jogosult pénzügyi alapok között a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani; az adóval összefüggő adóügyekben a hatósági eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is 27 százalék a bér után fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulék mértéke, az elnevezés változtatásáról van csak szó.

Az "átkeresztelés" azonban azt is jelenti, hogy ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, akkor a jövőben nagyobb szabadságot kap a palament, hogy akár más célra is elkölthesse az így befolyó összeget. A mai szabály szerint ugyanis a tb-járulékot, amit adóként kezelnek kivetésnél és beszedésnél, csak társadalombiztosításra lehet költeni - hívta fel a figyelmet. Szerinte azonban ez "filozófia probléma", hiszen eddig mindig a járulékokat kellett adóból kipótolni. Ha ezt az összeget a jövőben adónak hívják, akkor a fordítottja is megtörténhet elvileg, azaz az így beszedett pénzt járulékfizetésre is lehetne költeni, de ez elméleti lehetőség - fogalmazott. Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta még azt is, hogy a munkáltató tb-járulék befizetéshez a munkavállalónak, biztosítottnak ma sem kapcsolódik semmilyen közvetlen joga.