Az Exclusive Analysis elemző cég óriási valószínűséget, 65 százalékos esélyt ad annak, hogy a november 23-26. közötti napokban bankválság robban ki Európában, miután Görögország csődbe megy, és a pénzügyi összeomlás azonnal továbbgyűrűzik az olasz bankrendszerre - írja a CNBC-re hivatkozva a Napi Gazdaság online. A szakértők szerint napról napra kisebb a valószínűsége annak, hogy az EU vezetői átküzdik magukat az adósságválság mocsarán, és világos menetrendet vázolnak fel a helyzet rendezésére.

Az Exclusive Analysis legvalószínűbb forgatókönyve azzal indul, hogy az USA, Nagy-Britannia, Brazília, Oroszország, India és Kína is megtagadják, hogy külön forrást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mellett létrehozandó alap révén. A második lépésben a görög és a portugál kormány összeomlik, mivel a politikai erők nem tudnak megállapodni a válságkezelés következő lépésein. Ha Németországban tovább erősödik az ellenállás az európai stabilitási eszköz (EFSF) finanszírozásával szemben, Kína és a többi ország is világossá teszi, hogy nem ad pénzt az EFSF e célból létrehozandó társalapjába, aminek így az Európai Központi Bankhoz (ECB) kellene fordulnia finanszírozásért, ez pedig gyakorlatilag egyet jelentene a fedezetlen pénz kibocsátásával.

Amennyiben az alap nem tudja finanszírozni a bajban lévő eurózóna-államokat, ezzel eldől az unió október végén tartott csúcsértekezletén hozott döntések egyik fontos tartóoszlopa, ami elsodorhatja a megállapodás másik alapelemét, a magánhitelezők engedményét, a válságkezelés összeomlását látva ugyanis az európai bankok visszautasítják a görög államkötvényeik értékének 50 százalékos csökkentését.

A folyamat végén mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind az ECB megszünteti Görögország finanszírozását, eszerint pedig Görögország november 23. és 26. között megy csődbe. Athén elhagyja az eurózónát, elkezdi nyomtatni saját pénzét, hogy megmentse bankszektorát. Az új drahma gyorsan elveszti az értékét, így a görög kötvények tulajdonosai azt látják, hogy euróban nyújtott hiteleik az új valutában fabatkát sem érnek.

Ha a hitelminősítők ehhez még AAA-ról AA-ra is rontják a francia adósságok besorolását, a bankközi hitelezés lefagy, Görögországban és Franciaországban heves tiltakozások indulnak az újabb megszorítások ellen, Spanyolország is keményebb lépésekre kényszerül, Portugália pedig nem tudja teljesíteni az EU-IMF segítségért cserébe vállalt pénzügyi céljait.

Összességében a kormányok csődbe mennek adósságuk kezelhetetlensége miatt, a bankok pedig állami adósaik bedőlése miatt, ami európai szintű bankválsághoz vezet - írják az Eclusive Analysis elemzői. A kisember pedig azt fogja tapasztalni, hogy befagyasztották a bankbetétei kifizetését.

25 százalék az esély a válságkezelésre

A kutatóintézet 25 százalékos esélyt ad annak, hogy Európa tovább tudja folytatni a válságkezelést, bár Portugália ebben az esetben is elbukja céljai teljesítését, a francia adósságokat pedig leminősítik. Görögország eszerint csak januárban vagy februárban megy csődbe, de az összeomlást enyhíti egy új megállapodás, amelyben a magánhitelező bankok görög állampapírjaik értékének 70 százalékát írják le.

Ugyanakkor az USA és Nagy-Britannia kevésbé áll ellen annak, hogy az IMF forrásaiból erősítsék az EFSF-et, ami a görög csőddel együtt javítja a piaci hangulatot, s így megáll a spanyol és az olasz kötvényhozamok emelkedése. Spanyolország és Olaszország az IMF szárnyai alá menekül.

A javulás azonban csak átmeneti lesz: 2012 végére újra elmélyül a válság és újrakezdődnek a civil tiltakozások. Görögország búcsút mond az eurózónának, és ismét elindulnak a találgatások az európai monetáris unió jövőjéről.

10 százalék az esély a happy endre

Az elemzőintézet 10 százalék esélyt ad annak, hogy az adósságválság megoldódik. Ez a forgatókönyv is azzal számol, hogy Görögország az év vége előtt fizetésképtelenné válik, de a többi országban hatalomra kerülő új vezetés eszerint elég erős lesz az összeomlás megállításához. A csőd az új athéni kormány irányítása alatt rendezett lesz, a magánhitelezők 70 százalékos leírást vállalnak.

Az USA, Nagy-Britannia, az IMF, Brazília, Oroszország, India és Kína részt vállal az EFSF megerősítésében. Az EKB folytatja az eurózóna-tagok államkötvényeinek vásárlását. Franciaországot leminősítik, de újratőkésíti bankjait.

Franciaország és Németország 2012 első két hónapjában megállapodásra jut egymással az ECB új hitelezési gyakorlatáról és fiskális szerepvállalásáról, ami azt jelenti, hogy az európai jegybank lesz az utolsó finanszírozási forrás, amelyre az eurózóna országai számíthatnak. Az optimista forgatókönyv szerint erre az egyezségre válaszul a piaci viszonyok javulásnak indulnak.