Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó uniós szabályokat is átveszi az az új törvényjavaslat, amely újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat. A törvényjavaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken terjesztette az Országgyűlés elé, és az a parlament honlapján jelent meg.
Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges. Az ÁÉKBV alapkezelő kétféle lehet: olyan, amely más EGT tagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtet, illetve amely Magyarországon bejegyzett. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni az EGT tagállamokban. A kollektív befektetési formának tekintett befektetési alap jogi személy, törvényes képviselője pedig a befektetési alapkezelő.
A befektetési alap a forgalomba hozatal módja szerint lehet zártkörű és nyilvános. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alap nyíltvégű vagy zártvégű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet. Fektethet értékpapírba vagy ingatlanba, illetve az uniós harmonizáció szerint működhet ÁÉKBV-ként, vagy harmonizáció nélkül, nemzeti szabályok szerint. A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál 1 milliárd forint. A zártvégű alapok legkisebb indulótőkéje az előbbiek fele.
A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését - a felügyelet előzetes engedélyével - másik alapkezelőnek át lehet adni. A javaslatban külön fejezet foglalkozik az ÁÉKBV által forgalomba hozott értékpapírok EGT tagállamokban való értékesítésével. A befektetési alap által fizetendő felügyeleti díj két részből áll. Az alapdíj évi 200 ezer forint, míg a változó díj a portfólió átlagos eszközértékének a 0,25 ezreléke. Más EGT tagállamban működő alap magyarországi fióktelepe csak fele ekkora változó díjat fizet.
A javaslat több törvényt, így például a hitelintézetit, a biztosításit és a felügyeletit is módosítja. A javaslat feltételezi, hogy még idén elfogadja a parlament, és az új törvény a jövő év első napján hatályba lép. A működő befektetési alapkezelők az új szabályoknak jövő év április 30-ig kötelesek megfelelni.
