Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A közös konszolidált társasági adóalapra vonatkozó európai bizottsági irányelvjavaslatról készült előterjesztést a nap folyamán megvitatta az EP gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó szakbizottsága. Hozzászólásában Pelczné Gáll Ildikó - mint a közleményben írta - "számos olyan negatív hatásra mutatott rá, melyekre az Európai Bizottság képviselőinek sem sikerült megnyugtató magyarázattal szolgálni".
A magyar EP-képviselő kifejtette: Magyarországot a multinacionális társaságok sok esetben a kedvező adóalap-csökkentő lehetőségek, valamint a versenyképes társasági adókulcs miatt választják beruházásaik helyéül. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület által készített hatástanulmány szerint Magyarország esetében a harmonizáció 0,14-0,92 százalékos GDP-csökkenést eredményezne.
"A magyar társasági adórendszer versenyképességén inkább rontana, mint javítana a konszolidált társasági adóalap bevezetése" - állapította meg.
MTI / Kovács Attila
A gazdasági és monetáris ügyek EP-bizottságának egyetlen magyar tagjaként Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta: az adóalap számításának teljes körű harmonizációja a jelenlegi adatok tükrében nincs összhangban számos tagállam, köztük Magyarország jelenlegi adópolitikájával. Szerinte a közös adóalap bevezetése hátrányosan érintené Magyarország adóbevételeit, "így ez a koncepció jelenlegi formájában hazánk számára nem támogatható".
A koncepciót elsősorban Németország, Franciaország, Ausztria és Dánia támogatja, abban a reményben, hogy később megvalósul az adókulcsok harmonizációja. Németország egyelőre hezitál abban a tekintetben, hogy a kötelező vagy az opcionálisan alkalmazható közös adóalap mellett foglaljon-e állást. Spanyolország és Portugália a kötelezően alkalmazandó verzió bevezetését szorgalmazza. Ellenzi viszont a közös konszolidált társasági adóalap gondolatát Írország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Magyarország, Lettország és Szlovákia.
