Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Magyarországon hatályos szabályok szerint lakásvásárláskor - ha egy másik lakástulajdonát bizonyos időszakon belül eladja - az illetéket nem a vásárolt lakástulajdon teljes értéke, hanem a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni, de csak abban az esetben, ha az eladott ingatlan Magyarország terültén fekszik. A levonás tehát nem alkalmazható, ha az eladott ingatlan az EU valamely más tagállamában található.
Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben, mivel álláspontja szerint a fent említett magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal amiatt, hogy a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól és a hazánkba történő letelepedéstől.
Az Európai Bíróság csütörtökön meghozott ítéletében megállapítja, hogy a vitatott magyar szabályozás ténylegesen visszatarthat külföldi ingatlantulajdonnal rendelkező személyeket a Magyarországon történő letelepedéstől, és ezért korlátozza e személyeknek az unió területén való mozgását.
A bíróság emellett rámutat arra, hogy a vagyonszerzési illeték az ingatlan megszerzésére fordított forrásoknak mindig csak azon részét terheli, amely tekintetében korábban még nem történt illetékfizetés. Az illetékkedvezményben tehát csak azok a források részesülhetnek, amelyek után korábban Magyarországon már megfizették az illetéket.
E körülmények között a bíróság megállapítja, hogy a magyar szabályozásban közvetlen kapcsolat van a nyújtott illetékkedvezmény és a korábbi illetékteher között. Márpedig egy ilyen, az adóteher és a kedvezmény szimmetriáján alapuló szabályozást alapjaiban borítaná fel annak megengedése, hogy olyan személyek is illetékkedvezményhez jussanak, akik korábban ezt az illetéket még nem fizették meg.
A bíróság mindezek alapján úgy véli, hogy az unió területén való szabad mozgás korlátozását igazolja azon körülmény, hogy Magyarország a kérdéses illeték kivetésére vonatkozó szabályozási rendszer, végső soron pedig adórendszere koherenciájának megőrzésére törekszik.
Azzal az érveléssel kapcsolatban, amely szerint elképzelhető, hogy egy másik tagállamban lévő lakástulajdon megszerzésekor a vevőnek ezen államban is a Magyarországon megfizetendő illetékhez hasonló illetéket kellett lerónia, a bíróság hangsúlyozza, hogy az uniós jog fejlődésének jelenlegi szakaszában a tagállamok az adózás területén bizonyos autonómiával rendelkeznek, és így nem kötelesek saját adórendszerüket a többi tagállam különböző adórendszereihez igazítani különösen annak érdekében, hogy elkerüljék a kettős adóztatást.
Következésképpen a bíróság kimondja, hogy a vizsgált magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal.
