A törvényjavaslat szerint a víziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül működő Magyar Energia Hivatal gyakorolja, szolgáltatót magán cégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé - egyebek mellett ezeket tartalmazza a víziközmű-szolgáltatási törvény javaslata, amelyet Bánki Erik (Fidesz) nyújtott be a parlamentnek pénteken.

Jelenleg az ország több mint 3.200 településén 5 többségi állami tulajdonban lévő, továbbá 2 fővárosi és 390 önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató biztosítja a víz- és csatorna szolgáltatást. A hét nagy cég látja el a lakosság 35 százalékát, míg a 65 százalékot az önkormányzati társaságok. 

A javaslat szerint a jövőben egységes elvek mentén történne a kommunális szolgáltatás, de az egyes szolgáltatók - üzemeltetésre - vagyonkezelésbe, koncesszióba vagy bérbe adhatják eszközeiket. Ennek legrövidebb ideje 15 év, míg a leghosszabb 35 év lehetne. A szolgáltatás nyújtását felügyeleti engedélyhez kötik.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a víziközmű szolgáltatás visszaáll az 1992 előtti állapotra, amikor 35 vízműtársaság látta el az országot, szemben a jelenlegi 400-zal - jelezte a MaVíz társelnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi előrejelzés szerint a jövőben 40-re csökken a vízműtársaságok száma.

Bánhidy Péter elmondta: a javaslat szerint 2014-ig évente 2,56 százalékkal emelkednek a víz- és csatornadíjak, de amennyiben egy szolgáltató korábban jelentős fejlesztést hajtott végre, annak folyamatosan jelentkező terheivel növelhetik a díjat. Ennek jelentőségét az adja, hogy a korábbi fejlesztések a 60-as, 70-es években történtek, azaz várható, hogy előbb-utóbb számos helyen lesz szükség új beruházásokra.

A szolgáltatóknak 15 éves gördülő fejlesztési tervet kell készíteniük, amit minden évben bemutatnak a felügyelő hatóságnak, amely azt jóváhagyás után ellenőrzi is. Ez a terv három részből áll majd: fejlesztési, pótlási és beruházási tervből - hangsúlyozta a MaVíz társelnöke.