Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Simor András jegybankelnök a Duna Tv péntek esti Közbeszéd című műsorának vendégeként kijelentette: a jegybanki függetlenség hangoztatása az MNB részéről nem öncélú, arra szolgál, hogy a nemzeti bank tevékenysége révén el lehessen érni az árstabilitást, és az MNB az ország pénzügyi stabilitásához is hozzá tudjon járulni.
Simor András azt mondta, az IMF/EU delegáció váratlan elutazásának hatása nem jó, mint rámutatott, a forint már gyengült a hír hatására. Amikor a kormány úgy döntött, hogy új megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val, a piac nagyon pozitívan fogadta, beárazta, a váratlan elutazás viszont kedvezőtlen érintette, érinti a magyar eszközözők árazását - fogalmazott. Simor András kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy nem túl korán utazott-e az IMF/EU delegáció, hisz a váratlan elutazás oka épp a jegybanktörvény tervezett elfogadása volt, és ehhez még érkeztek módosítók. Ellenben kiemelte, hogy a lényeg, a legfontosabb az, hogy olyan jegybanktörvény szülessen, amely "azokat a célokat, amelyeket a magyar Országgyűlés kijelölt az MNB számára, azokat a leginkább szolgálja".
A jegybankelnök Rogán Antal módosító javaslatai kapcsán kiemelte: a fideszes honatyának a makroprudenciális szabályozás kapcsán beadott módosító javaslata rendkívül fontos, hiszen a gazdasági válság egyik tanulsága az volt, a bankrendszert nemcsak egyedileg kell nézni, a bankrendszer tagjainak nemcsak egyedileg kell megvizsgálni a likviditását, a tőkehelyzetét, hanem a bankrendszer egészének stabilitását is figyelni kell, és kell arra eszközöket találni, amivel az egész rendszer stabilitását meg lehet őrizni. Erre a legalkalmasabb intézmények a világban a jegybankok. Rogán Antal javaslata azt biztosítaná, hogy a jegybank ezt a feladatot megkapja, és eszközöket is kap majd hozzá remélhetőleg - emelte ki. A jegybanktörvény-javaslat nem most állt elő, több alkalommal tárgyalták, "én két kormányülésen jártam, hivatalos véleményt adtunk a javaslatról, és azután került be a javaslat a parlament elé" - emelte ki.
A jegybanktörvénnyel kapcsolatban a konzultáció hiánya alapvetően az Európai Központi Bankkal (EKB) kapcsolatban merült fel, mert véleménye szerint az történt, hogy a kormány elküldte a törvényjavaslat egy tervezetét az EKB-nek, majd beadott a parlamentnek egy javaslatot, ami nem pontosan az volt, amit az EKB-nek megküldött, illetve egy nappal előbb adta be a parlamentnek, mint ahogy az EKB véleménye beérkezett volna, a végső változatot kellett volna kiküldeni az EKB-nek - mondta.
A PSZÁF és az MNB összevonása kapcsán elmondta: "nekünk a nemzeti bankban van erről egy elvi álláspontunk, ami nem változott, ugyanez volt 3 évvel, 4 évvel ezelőtt. Mi azt gondoljuk, hogy egy egységes, egyesített nemzeti bank és pénzügyi felügyelet hosszú távon hatékonyabban tudja a feladatait ellátni". Kiemelte: az egyesítést alaposan elő kell készíteni, és egy dolgon nem lehet változtatni, nevezetesen a nemzeti bank döntéshozóin," az egyesítés után is ugyanannak kell lenni a nemzeti bank elnökének, alelnökének, aki előtte volt," ezt védi az uniós alapszerződés. A nemzetközi példák azt mutatják, a nemzeti bankokba olvasztják be a felügyeletet, olyanra nem volt példa, hogy jegybank olvadt volna be a felügyeletbe - tette hozzá. Simor András hangsúlyozta: az új szervezet egyik alelnöke lett volna az MNB elnöke az erről szóló javaslat alapján, ez ellenkezik az uniós alapszerződéssel, mert az kimondja, hogy a jegybank elnökét a mandátuma közben "nem lehet lefokozni".
