Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Statoil hétfői közlése szerint a nemrég felfedezett Skrugard kúttal, illetve az új lelőhellyel, a barents-tengeri Havis kúttal együtt 400-600 millió hordó olajegyenértékkel nőtt a társaság által kezelt olajkincs. A társaság reméli, hogy az évtized végéig megkezdődhet a kitermelés. A felfedezést 50 százalékban a Statoil, 30 százalékban az olasz Eni és 20 százalékban a norvég Petoro jegyzi.
John Olaisen, az oslói Carnegie elemzője kiemelte: "a felfedezés segíthet a Statoilnak, hogy teljesítse 2020. évi termelési célját". Korábban a társaság bejelentette: a 2010. évi szinthez képest mintegy harmadával, napi 2,5 millió hordóra növelné 2020-ban a kitermelését.
Elemzők szerint a két olajmező együttesen napi 100 ezer hordós kitermelési kapacitást hozhat. Az északi-tengeri olajtermelő vidéken 2001 óta csökken a kitermelés, elsősorban a felfedezések ritkulása miatt. Az elmúlt évben azonban több nagyobb bejelentés is volt: az áprilisi Skrugard mellett a svéd Lundin két északi-tengeri mezőt fedezett fel tavaly, az Aldous és Avaldsnes tárolókat, amelyek együttesen 3,3 milliárd hordónyi olajegyenértéket tartalmazhatnak. A Statoil papírjaival hétfő délelőtt 0,71 százalékos pluszban, 156,70 norvég koronán kereskedtek az oslói tőzsdén.
