Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Bár harmincféle forintalapú lakossági jelzáloghitel van a magyar piacon, amelyek devizaalapú adósság kiváltására alkalmasak, nem használhatók végtörlesztésre – hivatkozik a BankRáció.hu adataira a Világgazdaság (VG). Ennek egyik oka, hogy a bankok már csak kivételes esetben fogadnak be kedvezményes előtörlesztésre vonatkozó hiteleket, másrészt a hónap végéig esélytelen, hogy el tudnák bírálni őket. Ez a folyamat ugyanis általában egy-két hónapot vesz igénybe, ráadásul ez az időszak az utóbbi hónapokban az igények feltorlódása miatt meghosszabbodott.
Az adósok a hitelkiváltó kölcsönöket használhatják arra, hogy a devizahitelüket forintalapúra váltsák, jegyzi meg a gazdasági napilap, azonban ez nem éri meg, mert az utóbbi két hónapban nagyon megemelkedtek ennek költségei. Két hónap alatt a tíz legalacsonyabb teljes hiteldíjmutatójú, 6 millió forintos összegű, 20 éves futamidejű végtörlesztési kölcsön átlagos terhe 10,31 százalékról 11,85-ra nőtt, derül ki a BankRácio.hu számításaiból.
Van azonban megoldás azok számára, akik kimaradnak a végtörlesztésből: élhetnek a kibővített árfolyamgát lehetőségével. Nekik a tőketartozást piaci árfolyamon kell majd megfizetniük, a kamattartozást azonban svájcifrank-alapú hitelnél 180, euróalapúnál 250, japánjen-alapúnál 2,5 forintos árfolyamon lehet törleszteniük - derül ki a VG cikkéből.
Jó hír, hogy ezzel a lépéssel 20-25 százalékkal csökkenhet egy átlagos hitel törlesztőrészlete, mert hosszabb ideig igényelhető, hosszabb ideig marad hatályban, és az árfolyamveszteség körülbelül a felét a bankok és a kormány állja – mondta a Világgazdaságnak Gergely Péter hitelszakértő. A megspórolt pénzt lakástakarékpénztárba érdemes tenni, így ugyanis évi 72 000 forint állami kamattámogatáshoz és kedvező kamatozású hitelhez lehet jutni.
A lap emlékeztet arra, hogy tavaly meglehetősen felemásra sikerült a devizaadósok megsegítése: a pénzügyi felügyelet adatai alapján december 31-ig 94 337 devizaalapú lakossági jelzáloghitelt törlesztettek piaci árfolyamon 642 milliárd forint, kedvezményes árfolyamon 468 milliárd forint értékben; ez 174 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézeteknek.
A Világgazdaság becslései szerint a végtörlesztők száma január végéig 120 ezerre nőhet, miközben nagyon mérsékelt volt az adósok érdeklődése a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő átváltása iránt. A lap által megkérdezett kilenc, a magyar bankrendszer csaknem egészét lefedő bank mindössze 3760, különböző időpontban regisztrált árfolyam-rögzítési kérelemről számolt be. Az árfolyamrögzítést kérők száma így várhatóan 9000 fő alatt marad, és az érintettek egy százalékát sem teszi majd ki.
