Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Fővárosi Főügyészség milliárdos értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik, a napilap információi szerint meghallgatták már többek közt a Malév korábbi vezérigazgatóját, Leonov Pétert, és a korábbi orosz tulajdonost, Borisz Abramovicsot is.
Leonov ügyvédje, Papp Lajos a Blikknek megerősítette, az ügyet titkosították, ezért részleteket nem is árult el, mindössze annyit: Leonovot tanúként hallgatták ki, aki a Malév végéért semmilyen formában nem érzi magát felelősnek. A Blikk információi szerint az ügy titkosítására azért került sor, mert több politikus neve is felmerült a nyomozás során, köztük olyanoké is, akiknek jelenleg is van mentelmi joguk.
Kattintson képes összefoglalónkért!
Fazekas István
A fenti nyomozásnak nincs köze a légitársasággal kapcsolatban az elmúlt hetekben induló vizsgálatokhoz: januárban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is öt feljelentést tett a cég ügyeivel kapcsolatban.
Egyebek között a cég 2007-es privatizációját - a részvényeket az AirBridge Zrt. vehette meg, amelynek egyik nagyrészvényese Borisz Abramovics volt -, a légitársaságnak adott egyes garanciákat, valamint a Malév visszaállamosítását találta gyanúsnak. Budai szerint korábbi pénzügyminisztereket is terhel felelősség a Malév megroppanása miatt - olvasható a keddi Blikkben.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Népszabadságnak korábban azt mondta, a bedőlés szélén álló Malév átstrukturálását jelentette az a tranzakció, amelynek során nem pénzt adtak a társaságnak, hanem az állammal szemben fennálló adósságokból tőkét emeltek, így lett az állam többségi tulajdonos. Az ilyen ügyletek akkor nem minősülnek tiltott állami támogatásnak, ha a végén a cég állami pénzek nélkül is képes talpon maradni.
A volt pénzügyminiszter a hvg.hu-n vezetett blogjában három részben ír a Malévról, az első rész itt, a második itt olvasható.
