Budai Gyula azt mondta, Gyurcsány Ferenc nyilatkozatára reagál, amelyben a volt kormányfő közölte, kormánya nem adott felhatalmazást arra, hogy titkos záradék készüljön a Budapest Airport privatizációs szerződéséhez és nem is tud róla, hogy ilyen lenne. Az elszámoltatási kormánybiztos felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést". Felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott szerződés arra az esetre szab terheket a magyar állam számára, ha a Malév felszámolása megkezdődik.

Mint azt a hvg.hu korábban megírta, a reptér valójában csak akkor fordulhat bírósághoz, ha a Malév forgalmának kiesése miatt a működése ellehetetlenül, a kártérítési összeget pedig valószínűleg akkor is peres úton fogják megállapítani, és az is befolyásolni fogja, hogy a szerződésben vállat fejlesztéseket milyen arányban teljesítette a Budapest Airport.

Budai Gyula állítása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.

Kattintson képes összefoglalónkért!

Túry Gergely

Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter, a tulajdonosi jogok gyakorlója, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, illetve Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről" - mondta a kormánybiztos.

Megállapítása szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezetője, Zelles Sándor által aláírt szerződés nem a magyar állam érdekét, hanem külföldi érdekeket képvisel. Kifejezetten a Hochtief részére biztosít olyan feltételeket, amelyek a Malév felszámolása esetén kedvező helyzetbe hozzák a német céget.

Budai Gyula közölte, hogy a szerződés miatt feljelentés-kiegészítést tesz. Korábban a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert az elmaradt fejlesztések és a szankciók miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte. Újságírói felvetésre Budai Gyula elmondta azt is, hogy elképzelhető: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Malév privatizációs szerződése ügyében.

Oszkó helyreteszi Budai Gyulát

"Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy 1000 milliárdos kötelezettség szálljon az államra akár a reptér teljes csődje miatt is, hiszen a teljes privatizációs érték ennek a fele volt, (...), Budai Gyula egyszerűen összeadta egy mérleg eszköz, illetve forrásoldalának tételeit, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva úgy határozott meg egy értéket, hogy vette azt, amennyit ér, és hozzáadta, amennyibe került, így pedig rögtön ki is jött a duplája" - írja Oszkó Péter a sajtótájékoztatóra reagálva a Facebookon.

A volt pénzügyminiszter leszögezi, hogy nem látta a reptér privatizációs szerződését, de erős a gyanúja, hogy, hogy "amit Budai Gyula felolvasott, mint felszámolási eset, az nem a Malév, hanem a Budapest Airport kormány hibájából történő felszámolására vonatkozhat, s akkor, azaz a reptér felszámolása esetén lehet esedékes bármiféle költségvetési helytállás". Hozzáteszi: "a Budapest Aiport számára valószínűleg a szerződés alapján is mindegy, hogy a forgalma és a bevétele a Malévtől vagy más légitársasától származik, sokkal fontosabb, hogy befolyik-e és milyen összegben".

Hűtlen kezelés?

A legfontosabb Oszkó szerint az, hogy "ha a kormány bármiféle szerződés alapján akárcsak megközelítő összegű követelésektől tarthat, akkor vajon mi a célja annak, hogy egy kormányzati tisztségviselő kiáll, és egyszerűen világgá kürtöli és lényegében egyoldalúan elismeri az állam fizetési kötelezettségét".

"És teszi ezt mindenféle előzetes jogvita, egyeztetés, vizsgálat és annak elbírálása nélkül, hogy ilyen követelés jogosan felmerülhet-e, a kormányzat valóban kell, hogy felelősséget viseljen-e. Bár nem vagyok büntetőjogi szakértő, vagy talán épp azért, de még abban sem vagyok biztos, hogy ez nem meríti ki a hűtlen kezelés fogalmát, még akkor is, ha megint csak pusztán politikai haszonszerzést céloz" - írja a volt pénzügyminiszter a Facebookon.