A Malév hiányában az államnak körülbelül 1,5 milliárd euró, átszámítva „450 milliárd forint azonnali fizetési kötelezettsége keletkezne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna” – írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly decemberben bemutatott, a légitársaság örökségét bemutató Fehér könyve.

Ez eddig a legmagasabb szintű visszaigazolása annak a már évekkel ezelőtt megjelent, de hivatalosan soha el nem ismert sajtóértesülésnek, hogy 2005 decemberében a Gyurcsány-kormány olyan szerződést kötött a Ferihegyi repülőtér privatizálásakor, amelynek alapján a Malév bedőlése esetére hatalmas fizetési kötelezettsége keletkezhet a magyar államnak.

Erre a Fehér könyv szerint azért kerülhet sor, mert a Malév volt a Budapest Airport Zrt. legjelentősebb partnere: forgalmának mintegy 40 százalékát biztosította és évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlan- és kiskereskedelmi bérlet jogcímen. Az állam kártérítési kötelezettsége a kormányzati dokumentum alapján amiatt keletkezne, hogy a Malévtól származó bevételek elmaradása a Budapest Airport ellehetetlenülését eredményezheti.

A privatizőrök nem emlékeznek

A költségvetésre nézve veszélyes kitételt az akkori privatizőrök megkeresésünkre nem tudták megerősíteni. Veres János, aki a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere volt 2005 és 2009 áprilisa között, a hvg.hu kérdésére azt mondta, nem látta a privatizációs szerződést. Pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt.), amely névleg a szerződést lebonyolította, a tulajdonos nevében a Pénzügyminisztérium felügyelte.

Ferihegy: hoppon maradt Malév-utasok

http://vimeo.com/

A több mint 6 éves dokumentum részleteinek felidézésében az ÁPV Rt. akkori elnöke sem tudott segíteni. Mészáros Tamás csak halványan emlékezett a több száz oldalas szerződésre, a potenciálisan jelentős költségvetési kiadást jelentő kitételre pedig egyáltalán nem. 2010-ban viszont Mészáros Tamás a HVG állami kötelezettségvállalást feszegető kérdésére még azt mondta, sose hallott ilyenről, "nem volt a kiírásban, és nem volt a szerződésben sem”.

Az ÁPV Rt. egykori elnöke a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a szerződés megkötésekor nem érezte kockázatosnak, hogy a vonatkozó záradék miatt a Malév leállhat. A szerződés szerint a kockázat legfeljebb az lehetne, hogy drasztikusan csökken a repülőtér forgalma, mondta, de annak idején arra számítottak, hogy a Malév bedőlése esetén más légitársaságok lépnek a helyébe.

Megkérdeztük Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) akkori és a Költségvetési Tanács jelenlegi elnökét is, ugyanis az ÁSZ, nem részletezve a szerződést, felhívta a figyelmet a reptérprivatizáció kockázataira az ÁPV Rt. 2005. évi működéséről szóló jelentésében. Kovács Árpád azonban nem akart beszélni a szerződésről, és a jelentés készítőihez irányított minket.

A BA hiteleit kellene visszafizetni

A privatizációs szerződésben nincs közvetlen kártérítési kötelezettsége a magyar államnak a Malév csődje esetén – mondta el a hvg.hu-nak egy, a privatizációs szerződést jól ismerő, az ügy bizalmas jellege miatt neve elhallgatását kérő forrás. Tévesnek neveztezokat az értesüléseket, melyek szerint a Malév-csőd következtébben a magyar államnak vissza kellene fizetnie a repülőtér vételárát.

A dokumentum ugyanakkor elmondása szerint több olyan kitételt tartalmaz, amely állami kompenzációt von maga után. Ha például a repülőtér az állam hibájából csődbe menne, akkor az államnak ki kellene fizetnie a Budapest Airport úgynevezett senior hitelezőit, a reptér pedig visszakerülne köztulajdonba.

A senior hitelezők azok, akiknek csőd esetén nem kell sortartással élni, hogy behajtsák a pénzt, hanem közvetlenül fordulhatnak a kezeshez is. Ezek döntő részben azok a hitelek, amelyekből a BA jelenlegi tulajdonosai finanszírozták a vásárlást. A Budapest Airport Zrt. éves jelentése szerint 2010 végén a társaság hosszú lejáratú kötelezettségei 1,575 milliárd eurót tettek ki. Feltehetően erre az összegre utalt a kormányzat Fehér könyve.

A közel 500 milliárd forintra rúgó összeget azonban csökkenthetné, hogy a Budapest Airport nem végzett el minden fejlesztést, amit a privatizációs szerződésben határidőre vállalt – mondta a Malév működését jól ismerő, szintén neve elhallgatását kérő másik forrásunk. Valószínű azonban, hogy még így is elég magas lenne az összeg ahhoz, hogy megbillentse a költségvetést. Ha például idén kellene ezt kifizetni, a költségvetési hiány csaknem a duplájára ugrana, ami komoly zűrzavart okozhatna a piacon.

Mivel menjek tovább?

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Meg nem erősített forrásból úgy tudjuk, a Malév bedőlésekor a Budapest Airport kilátásba helyezte, hogy megindítja a jogi eljárást az állammal szemben. A privatizációs szerződés szerint a felek vitás ügyeiket a Párizsi Kereskedelmi Kamara melletti választott bíróságon rendezhetik. Az eljárás angolul zajlana, de a magyar jog alapján – mondta a Malév működésére rálátó forrás.

Nem biztos, hogy az állam veszítene

Nem jósolható meg, hogy egy ilyen perben biztosan az állam húzná a rövidebbet. Forrásaink szerint ugyanis  vizsgálnia kellene a bíróságnak, hogy az állam mindent megtett-e a Malév fenntartása érdekében. Tekintve, hogy az Európai Bíróság tiltott állami támogatás miatt a Malévet mintegy 100 milliárd forint visszafizetésére kötelezte, az állam talán túl sokat is tett a társaságért. Igaz, többen úgy vélik, a Malév támogatása lehetett volna szofisztikáltabb, és így elkerülhető lett volna a negatív ítélet.

Az állam számára akkor sincs minden veszve, ha mégis perre kell menni. Meg nem erősített forrásból úgy tudjuk, a kormány egyik terve az, hogy ha ki kell fizetni a BA-nak hitelező bankokat, akkor ő maga fogja megtámadni azt Brüsszelben, tiltott állami támogatás miatt. Ez az eljárás pedig akár 3-5 évig is elhúzódhat.

Már csak emiatt sem biztos, hogy a reptér tulajdonosai szívesen perre mennének, hiszen akkor elbúcsúzhat azoktól a befektetésektől, amelyeket eddig saját erőből valósított meg a reptéren.

Valóban ellehetetlenülhet a reptér?

Kérdés az is, hogy a BA a Malév csődje miatt valóban az ellehetetlenülés közelébe kerül-e. Az eddigi bejelentések alapján az valószínűsíthető, hogy a két célállomás közötti, úgynevezett "point to point" utak 65-70 százalékát a beugró légitársaságok gyorsan lefedik. Nagyobb probléma, hogy a Malév regionális elosztóközpontként használta a BA-t, és a reptér Malévtől származó bevételeinek legalább felét az átszálló forgalom tette ki. Azaz, hogy a Malév által kínált távoli úticélokról érkező utasokat a magyar nemzeti vagy egy másik légitársaság vitte tovább Európába (és természetesen ugyanez volt a helyzet a másik rányban is). Ezt a tranzitforgalmat pedig rendkívül nehéz pótolni.