Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ahogy a hvg.hu megírta, megszüntetné a bizonytalan adójogi helyzet alig másfél hónapos intézményét az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága azzal az indokkal, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és hogy az adózók sincsenek még felkészülve egy ilyen intézményre. A bizonytalan adójogi helyzet lényege, hogy ha egy magánszemély vagy cég jelzi, hogy nem biztos abban, jól értelmezi a jogszabályt, akkor ha tévedett, és rosszul határozta meg az adókötelezettségét, akkor nem mentesül ugyan az adókülönbözet megfizetésétől, de a bírságot legalább megússza.
Nem igazodtak ki rajta
Bár több adózó bejelentette a bizonytalan adójogi helyzetet, erről nem küldte el a kötelezően előírt jegyzőkönyvet és a bejelentési díjat sem fizették be - derült ki a hvg.hu megkeresésére válaszoló Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményéből. Azok az adózók, akiket a bejelentés miatt a NAV elért, az adóhivatallal azt közölték, hogy a bejelentést tévedésből tették, és nem voltak tisztában sem a díjfizetési kötelezettséggel, sem pedig a bejelentésre vonatkozó részletszabályokkal. Az utóbbiak ismeretében pedig bejelentést nem kívántak volna tenni.
Érdekesség, hogy nem csak „laikus” adózók tettek tévedésből bejelentést, hanem előfordult az is, hogy egy könyvelő valamennyi ügyfelének bevallásán tévedésből kitöltötte a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére vonatkozó mezőt.
Adószedők: nem működött a bizonytalan adójogi helyzet
Túry Gergely
Az adóhatóságnak kötelessége kivizsgálni, ha valaki bejelenti a bizonytalan adójogi helyzetet, de nem küldi el azt az ügyvédi aláírással hitelesített, okleveles adószakértő által kiadott jegyzőkönyvet, valamint nem teljesíti a díjfizetési kötelezettséget - írta a NAV. A hivatalnak akkor is vizsgálódnia kell, ha az adózó az érintett adónem számlaszámára fizette be a díjat és nem pedig a külön erre a sorra létrehozott számlaszámra. De akkor is, ha csak megkésett a díjfizetéssel.
A NAV mindenesetre arra hivatkozik, hogy az adózók nem értették meg az új rendszert, és az fel sem merült, hogy esetleg az tényleg nem volt világos vagy épp túl sok adminisztrációval járt.
Nem érett meg rá a társadalom
„A jogintézmény bevezetése óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen beigazolódott, hogy az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre (…) nincs és nem is lehet tényleges helye és szerepe az adózási szabályok között” – ezzel indokolja módosító javaslatában Salamon László, az alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke azt, hogy miért kellene megszüntetni a bizonytalan adójogi helyzet tavaly októberben létrehozott intézményét.
Létrehozásával az volt az előterjesztő, Rogán Antal célja, hogy a jogbiztonságot erősítse, „hiszen lehetőséget teremt a jóhiszeműen eljáró adózók számára arra, hogy adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó egyes jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) alól mentesüljenek”.
Ha Salamon módosítóját a jövő hétfői zárószavazáson elfogadják, még az írmagját is eltüntetik a most érvényes rendelkezésnek: a már megtett bejelentés is érvényét vesztené, a már befizetett díjat a hivatal a módosító hatálybalépésétől számított 30 napon belül visszatéríti, a benyújtott jegyzőkönyvet pedig visszaküldi az adózónak. A bizonytalan adójogi helyzet intézményét tavaly novemeber 21-én az adótörvényekkel foglalták törvénybe. És noha a jelek szerint az alkalmazása most ezer sebből vérzik, akkor az elfogadását a kormánypártok egyöntetűen üdvözölték. És annak sem találtuk nyomát, hogy az adóhivatal szakmai érvekkel tiltakozott volna.
