Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Sokáig a Hainan légitársaság, illetve tulajdonosa, a HNA Group számított a csőd szélén táncoló magyar nemzeti légitársaság legesélyesebb vevőjelöltjének - Ven Csia-Pao kínai miniszterelnök magyarországi látogatásának idején a Demján Sándor tulajdonában lévő Magyar Tőketársaság a HNA Grouppal írt alá stratégiai megállapodást arról, hogy Magyarországot a kínai kapcsolatok “európai kapujává” tennék - idézi fel az Átlátszó.hu, milyen viszony alakult ki a magyar gazdasági kormányzás és a lehetséges kíai befektetők között. Az oknyomozó hírportál vasárnap közölte azt a levelet, amelyet Adam Tan, a HNA Group ügyvezető igazgatója tavaly októberben küldött Fellegi Tamás akkori gazdasági miniszternek, és amelyben jelzi, hogy nem kíván részt venni a Malév "átszervezésében".
Az Átlátszó.hu birtokába került hivatalos levelet Adam Tan 2011. október 28-án írta, emlékeztetve Fellegit, hogy a “Malév-projekt” azzal indult, hogy a magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tett a HNA Groupnál. A magyar állam, a Demján-féle Magyar Tőketársaság és a kínai HNA Group akkoriban abban gondolkodtak ugyanis, hogy légitársaságot hoznak létre a növekvő kínai igények kiszolgálására Európa felé - írja cikkében a hírportál, hozzátéve: ez a közös szándék meghiúsult, pedig a kínai fél Tan állítása szerint jelentős befektetéseket eszközölt, például szerződtették Martin Gausst, a Malév korábbi vezérigazgatóját is.
A levélben - amelyet letölthetővé tett az Átlátszó.hu - Adam Tan hosszan sorolja a tervezett együttműködést gátló tényezőket, ilyen volt például hogy “nem tehettünk ajánlatot a Malév alkalmazottainak”, vagy hogy az állami támogatások, amelyekben korábban megegyeztek a magyar féllel, “érvénytelenné váltak az EU korlátozásai miatt”. Az ügyvezető szerint végeredményben az hiúsította meg az együttműködést, hogy a közösen elképzelt üzleti tervek túlzottan optimisták voltak, a csatlakozó járatok veszteséget termeltek, mindez pedig arra a belátásra vezette őt és Demján Sándort, hogy a Budapest mint Európa kapuja projekt költségei és kockázatai elviselhetetlenek. Ezért Adam Tan udvarias hangnemben arról tájékoztatta Fellegit, hogy a továbbiakban a kínai fél nem kíván részt venni a Malév átszervezésére irányuló erőfeszítéseiben.
Oszkó: nem a Malév korábbi öröksége volt riasztó
Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere a Facebookon reagált a közzétett levél tartalmára. Mint ismert, legújabban Budai Gyula révén kormányzati támadás indult Oszkó ellen, olyasmivel vádolva meg őt, hogy a jelenleg a Wizz Air légitársaságban igazgatósági tag Oszkó korábbi, pénzügyminiszteri időszakából szerzett, a most becsődölt Malévról szóló információkat oszthatott meg a Wizz Airnél.
Oszkó szerint a Hainan-levélből kiderül, hogy nem volt semmiféle kódolt csőd a Malév történetében 2010 után, a vállalat összeomlását - ahogyan azt a hvg.hu-n vezetett blogján is kifejti - a sikertelen befektetői tárgyalások okozták. A levél alapján - írja - a befektetői tárgyalások mindig is egy új Malév elindításáról szóltak, tehát hamis minden olyan állítás, miszerint bármilyen befektetőt a Malév korábbi öröksége riasztott volna el. Oszkó azt írja: a Hainan egyértelműen arra panaszkodott, hogy a kormány nem mutatott megfelelő együttműködést és nem adott megfelelő üzleti információkat az új légitársaság terveinek összeállításához.
A potenciális befektető egyértelműen azt jelezte - értelmezi Oszkó a levelet -, hogy a saját információi alapján összeállított üzleti terve szerint egy új, a korábbi kötelezettségektől és mindenféle múltbeli tehertől megszabadított Malév is folyamatosan veszteséges lett volna, legalábbis a kormány aktív együttműködése nélkül nem volt képes maga fenntartható üzleti modellt kialakítani, a veszteségek finanszírozását pedig nem kívánta vállalni. A volt pénzügyminiszter szerint a levél megszületéséből az is jól látható, hogy mindez jóval a tiltott állami támogatásokról szóló brüsszeli határozat előtt született, tehát amellett, hogy egy újonnan indított Malévot egyébként sem sújtották volna a brüsszeli határozat terhei, az események időbeliségéből is következik, hogy nem az uniós határozat riasztotta el a befektetőket.
Elmondható tehát, írja Oszkó, hogy a Hainan kifogásként a kormányzati együttműködés hiányát, illetve a tervezett Malév működésének várható veszteségességét említette azok között az okok között, amelyek miatt nem kívánt részt venni a nemzeti légitársaság megmentésében és finanszírozásában. Az indokai között egyetlen olyan sem szerepel, amely bármilyen módon összefüggésbe lenne hozható a Malév 2010-es visszaállamosításával, vagy akár korábbi működésével.
