Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben. A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak - írja az Index.
hvg.hu archív
A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkaadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak.
A munkaadóknak megnyitott általános kompenzáció lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban adott kedvezménnyel. Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre.
Az előterjesztés ezt a 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztaná be a munkaadók megnyitott általános keretbe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni.
Az NGM korábbi közlése szerint a teljes bérkompenzációra mintegy 130 milliárd forintot szán a kormány a költségvetésből, pénteken pedig a minisztérium megerősítette a hírt, miszerint a kormány január 26-án határozatot fogadott el arról, hogy a már korábban meghozott és január 1-jén hatályba lépett intézkedések mellett további ösztönzőkkel is elő kívánja segíteni a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló munkáltatói béremeléseket.
Eszerint pályázat keretében támogatás nyújtható majd azoknak a foglalkoztatóknak, akik számára a béremelések „saját erős” 5%-ának az előteremtése is nagy nehézségekbe ütközik, illetve további támogatás nélkül esetleg csak a létszám csökkentésével tudnák a béremelés forrását előteremteni. A változtatás célja, hogy új lehetőséget nyissunk pályázati formában, így több munkahely megőrzéséhez és több munkavállaló kompenzálásához tudjunk hozzájárulni.
A kormány rövidesen megtárgyalja a pályázat kiírásához szükséges jogszabálymódosításokat. Ennek keretében dönt arról a törvényjavaslatról, amely a 2012. évi költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítja a pályázati rendszer keretében elnyerhető támogatás 21 milliárd forintos forrásigényét. A kormány elé kerülő javaslatban várhatóan szerepel majd a munkaerőkölcsönzők bérkompenzációs nehézségeinek megoldására az érintettek bevonásával kidolgozásra került tervezet, valamint a bérkompenzáció finomhangolását szolgáló más kisebb módosítás is.
A kormány álláspontja szerint a versenyszférában az adótörvények változásából eredő esetleges nettó jövedelemveszteséget mindenekelőtt az adókedvezménnyel ösztönzött munkáltatói béremelés által szükséges ellensúlyozni, ehhez pedig a költségvetés rendelkezésére álló szűkös erőforrásokat koncentráltan kell felhasználni.
