Továbbra sem jutottak kompromisszumra az európai uniós tagországok arról a javaslatról, amely engedélyezné, hogy az egyes tagállamok szabadon dönthessenek arról: teljes területükön vagy egyes övezeteikben engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését. 

A tagországok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli találkozójáról tartott sajtótájékoztatón mindazonáltal az elnöklő dán Ida Auken elmondta: a többség véleménye szerint szükség van arra a jogra, hogy nemzeti hatáskörben lehessen határozni erről a kérdésről. Hét tagállam (más források szerint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Írország, Szlovákia, Bulgária) azonban nem tudta elfogadni a most tárgyalt szöveget. 

Az unió tagjai hosszú ideje két táborra oszlanak a génkezelt termékek engedélyezésének ügyében. A mostani javaslat alapverzióját az Európai Bizottság még 2010 nyarán terjesztette elő, de azóta sem sikerült megállapodásra jutni róla. John Dalli, a témáért felelős európai bizottsági tag a sajtótájékoztatón csalódottságát fejezte ki az egyetértés hiánya miatt. Emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi rendszer - amelynek keretében, záradék formájában tíz tagország önálló tilalmat tart érvényben - túlságosan kaotikus, és hosszú távon nem tartható.

A máltai biztos méltatta a dán elnökség kompromisszumos javaslatát, amely egyebek között azt tette volna lehetővé, hogy a tagállamok közvetlenül a szóban forgó technológiát alkalmazó cégekkel tárgyaljanak az esetleges nemzeti tilalomról. 

Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek egy része ugyanakkor bírálta a javaslatot, mert az - ahogy például a Greenpeace megfogalmazta - csak gyenge jogi hivatkozási alapokat tenne lehetővé a GM-tilalomra, továbbá "hivatalos szerepet adna a biotechnológiai lobbistáknak a nemzeti tilalomról folytatott tárgyalásokon". Más környezetvédők szerint sajnálatos, hogy most sem született a tilalomnak szilárd uniós jogi alapot ad szabályozás. 

Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett a génkezelt növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják meg. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője az ilyen termékeknek, így a lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben.  

A nemzeti alapú tilalmat ellenző országok egyebek között azzal érvelnek, hogy egy ilyen lépés megkérdőjelezné az unión belüli egységes piac működését. Szükségesnek tartják azt is, hogy olyan szabályozás szülessék, amely összhangba hozható a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival. Ez utóbbira hivatkozva korábban már több támadás érte az EU-t a génkezelt termékeket pártoló nemzetközi partnerek részéről. Ida Auken jelezte, hogy amennyiben előrelépésre mutatkozik remény, a dán elnökség júniusban ismét a miniszteri tanács napirendjére tűzik a témát.