Az előző városvezetés által felhalmozott 26 milliárd forintnyi adósság rendezése mellett a városnak éppen annyi forrása marad, hogy a működése minimális szinten, de fenntartható legyen - írta közleményében Esztergom polgármestere.

Tétényi Éva szerint a befolyt helyi adókból kielégítették az adósságrendezési eljárás során eddig ki nem egyenlített hitelezői igényeket, és a napi kiadásokat, amelyek 120 millió forintra rúgnak egy hónapban.

A következő, szeptemberi adófeltöltésig a munkabérekre lekötöttek egy összeget annak érdekében, hogy "a megélhetés ne kerüljön veszélybe Esztergomban" - tette hozzá.

A polgármester szerint a hitelezői egyesség megkötésekor a bankok négy évre tőkefizetési moratóriumot adtak, azonban a kamatokat ebben az időszakban is fizetnie kell az önkormányzatnak. A képviselő-testület által elfogadott egyezség szerint ez az összeg a két hitelező bankot figyelembe véve negyedévente közel 200 millió forint, azaz ebben az évben körülbelül 800 millió.

Stiller Ákos

"A napokban az önkormányzat munkabér-elszámolási számlájáról a számlavezető bank leemelte az esedékes közel százmilliós részletet. Ha ezt most megteheti, abban az esetben a munkabérekre félretett összeget a bankok felélik, és nem jut a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek fizetés" - olvasható a közleményben.

"Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az állam által tavaly decemberben átvett intézmények fenntartására elvonandó összeg szeptemberig újabb 750 millióval terheli Esztergomot - amit akár inkasszóval is beszedhet a Magyar Államkincstár -, Esztergomban nem marad esély a túlélésre" - írta Tétényi Éva.

Esztergom önkormányzatának az állam által a várostól átvett intézmények után kell befizetnie a legalább 750 milliót a központi költségvetésbe - erről március végén döntött az Országgyűlés, elfogadva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó költségvetési módosító indítványát.

Március elején az esztergomi önkormányzat egymilliárd forintos hiánnyal fogadta el a költségvetését, mert a tervezetben az állami büdzsében szereplő előirányzatnak megfelelően városi kiadásként kellett szerepeltetni az állam által átvett intézmények finanszírozását, de ezt a város nem ellentételezte bevétellel.

A képviselő-testület fideszes többsége elutasította a polgármester indítványát, aki azt kérte, hogy felterjesztési jogukkal élve forduljanak az Országgyűléshez a központi költségvetés módosítása érdekében, ugyanis abban szerinte tévesen szerepel, hogy az állam által átvett intézményeket Esztergomnak kell finanszíroznia.

Korábban az államkincstár januárban és februárban összesen közel 150 millió forintot inkasszóval leemelt a város folyószámlájáról, a márciusi inkasszót viszont Czunyiné Bertalan Judit fideszes kormánymegbízott javaslatára a testület határozata megakadályozta, és kérte az intézkedés felfüggesztését. A kormánymegbízott a hétfői parlamenti szavazásban - bár jelen volt - nem vett részt.

A 2012-es költségvetés Esztergom bevételeit 7,6 milliárd forintban, kiadásait 8,5 milliárd forintban határozta meg. A várost terhelő adósságszolgálat csaknem kétmilliárd forint. A város anyagi helyzetét jellemzi, hogy a költségvetés elfogadásakor a Fidesz-frakció és az ellenzék között 30 millió forint elosztásáról folyt vita.

A parlament tavaly december 19-én döntött tizenkét esztergomi intézmény - köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - állami kézbe vételéről. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szabó Erika államtitkár és Czunyiné Bertalan Judit azzal indokolta előterjesztését, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással az intézmények működtetéséhez. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet már a feladatellátást veszélyeztette.