Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány „elkötelezett az EU-val és az IMF-fel folytatandó elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett, amihez szükséges a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás sikeres lezárása” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán, feltehetően válaszul a kedden este benyújtott jegybanktörvény-módosítással kapcsolatban felmerült kétségekre.
Mint a hvg.hu beszámolt, Matolcsy György a parlamentnek olyan törvénymódosítást nyújtott be a jegybanktörvényhez, amely tartalmilag teljesen megegyezik az Európai Központi Bank (EKB) által múlt héten már kritizált tervezettel.
Ez erősen megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét, hogy meg akar felelni a nemzetközi szervezetek elvárásainak, komolyan veszi az észrevételeiket, és hajlandó helyreállítani az új törvény miatt súlyosan sérült jegybanki függetlenséget. Az is nagy kérdés, hogy a kormánynak kell-e valójában az IMF-hitel, amelynek éppen a jegybanktörvény megfelelő módosítása lenne a feltétele, vagy a hitelkérelem csak a piacok megnyugtatására szánt blöff, és a kabinet a végsőkig lebegtetné a tárgyalások megkezdését.
Nem mond igazat a kormány
A kormány azt mondja, kell neki a nemzetközi hitel és mindent megtesz érte. Az NGM elkötelezettségét a következő érvekkel próbálja alátámasztani szerdán kiadott közleményében:
„Az Európai Bizottság által indított eljárás során a Magyar Kormány elkészítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvényt és az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseit módosító jogszabályok tervezetét. A tervezett módosításokról a Magyar Kormány tájékoztatta a Bizottságot, valamint megkérte a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank véleményét is. Az EKB és az MNB a véleményét megküldte a Kormánynak, az Európai Bizottság főigazgatójának 2012. március 9-i levele alapján pedig azt az Európai Bizottság tudomásul vette. A Kormány 2012. április 17-én ezzel a tartalommal nyújtotta be az MNB-törvényt módosító javaslatokat az Országgyűlésnek.”
Túry Gergely
Ezután közvetlenül következik a minisztérium végkövetkeztetése: „Amennyiben a javasolt törvénymódosításokat az Országgyűlés elfogadja, a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós joggal.”
Ez a végkövetkeztetés nem igaz: amennyiben a javasolt törvénymódosításokat a parlament elfogadja, a jegybanktörvény nem lesz összhangban az uniós joggal. Erre az Európai Központi Bank részletekbe menően felhívta a kormány figyelmét múlt héten, a kabinet mégsem vette figyelembe azt. Emellett a kormány ismeri az Európai Bizottság kifogásait is a törvénnyel kapcsolatban, és ennek sem felel meg minden ponton a benyújtott törvénymódosítás. A Magyar Nemzeti Bank ugyancsak részletezte, miért nem ért egyet a tervezett módosító javaslattal. A minisztériumi közlemény azonban sem az EKB, sem az EB, sem az MNB kifogásait nem említi.
Az NGM közleménye szerint „a kötelezettségszegési eljárásban az egyetlen, még nyitott kérdés az MNB – az új jegybanktörvény hatálybalépése előtt kinevezett – elnökének és alelnökeinek jövedelemszabályozása”. Kérdés, erre a kiegészítésre miért van szükség a tárca szerint, ha már a Matolcsy György által javasolt törvénymódosításokkal megfelelhetne a jegybanktörvény az uniós jognak.
De nem csak ez az egyetlen nyitott kérdés. Az Európai Bizottság januári állásfoglalása alapján a kormánynak még több ponton ki kell igazítania a törvényt, hogy megfeleljen az uniós jognak. Például meg kell változtatnia a monetáris tanács létszámának, valamint a jegybanki alelnökök létszámának kettőről háromra emelését, valamint a jegybankelnök és a monetáris tanácstagok esküjére vonatkozó részeket.
