Nem tartom eget rengetőnek, hogy a kormány elsőre nem mindenben követte az EKB észrevételeit. Valószínűleg ez csak az „első fecske” volt, ami rögzíti, hogy mi az, amiben már megegyezés született. De zajlanak az ötpárti egyeztetések, újabb módosítók benyújtásával még tovább változhat a helyzet – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője, aki szerint a piacok is csak kis mértékben reagálhattak a fejleményre, és azt is nehéz egyértelműen a jegybanktörvényhez kötni.

Csak kicsit gyengült a forint

Matolcsy György a parlamentnek kedden este nyújtotta be azt a törvénymódosítást, amely tartalmilag teljesen megegyezik az Európai Központi Bank (EKB) által múlt héten egyszer már kritizált tervezettel. Az európai intézmény szerint az új jegybanktörvény a tervezett módosításokkal is súlyosan sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Az ugyanis csupán néhány, elsősorban mellékes változtatásokat hajt végre a jegybanktörvényen, de továbbra is érintetlenül hagy más lényeges, a jegybank kormányzati befolyásolását lehetővé tevő részeket – mint például az MNB monetáris tanácsának kibővítése vagy harmadik alelnök kinevezése a tanácsba.

Simor András, az MNB elnöke: Kaphat még egy alelnököt

MTI / Soós Lajos

A forint a hírre reggel gyengült egy kicsit, de az euró is gyengült, így nehéz leválasztani attól, hogy mindez mennyire írható a kormány jegybanktörvénnyel kapcsolatos álláspontjához – mondta a hvg.hu-nak Suppan, aki szerint az látszik, hogy a régiós devizákhoz képest a forint kilengése nagyobb, de követi a trendeket, és nem szakadt el nagyon a régiós devizáktól.

Suppan szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a piacon erősödtek a negatív felhangok az EU/IMF-megállapodással kapcsolatban. Erre utal szerinte, hogy magasan maradt az állampapírok hozama és a magyar törlesztéskockázatra kínált biztosítási tranzakciók (CDS) árazása.

Gyurcsánnyal védekeznek

A tegnap beadott módosító javaslattal kapcsolatban az egyik bank neve elhallgatását kérő vezető elemzője azt mondta, hogy a módosítások az EB-től írásban megküldött konkrét követelményrendszert tükrözik. Ugyanakkor az EKB ajánlásait Matolcsyék nagyrészt negligálták. Emiatt az elemző feszült viszonyra számít az EU és Magyarország között, mert az EKB ajánlásait is "illik komolyan venni".

A Monetáris Tanács bővítésének kérdése ugyanakkor azért ellentmondásos, mert 2005 elején a Gyurcsány-kormány idején is két fővel bővítették a tanácsot, amit az Európai Bizottság nem kifogásolt. Ráadásul az unióban a jegybankkal kapcsolatban sem egységes a szabályozás, így az elvárások sem lehetnek annyira egyértelműek.

A feltörekvő piacok befektetési eszközeibe - így Magyarországra is - nagyon sok pénz áramlott az év első hónapjaiban. Ez volt az oka annak, hogy a forint erősödni tudott és a magyar állampapírok hozamai csökkentek annak ellenére, hogy a magyar gazdaságpolitika továbbra is kiszámíthatatlan a befektetők számára, és az IMF-EU párossal még a hivatalos tárgyalásokat sem sikerült elkezdeni öt hónap alatt.

Nem veszik komolyan a kockázatot

Magyarországot tulajdonképpen csak a feltörekvő piacokra áramló pénzmozgás tartja a víz felett, de nagyon törékeny az egyensúly, ami jól látszik azon, hogy a forint és az állampapírok hozamszintje lemarad a többi feltörekvő piaci eszközhöz képest (a forint gyengébb és az állampapírhozamok jóval magasabbak, mint például lengyel vagy cseh megfelelőik).

Lagarde és Fellegi: Hétvégén az IMF tavaszi ülésszakán újra taláélkozhatnak

MTI / IMF / Stephen Jaffe

Amennyiben ez a tőkeáramlás fennmarad, még az IMF-EU-hitel nélkül is finanszírozható maradhat az államadósság, de nagyon magas kamatok mellett. Viszont, ha bármi baj történik ezzel a tőkeáramlással, Magyarország a nemzetközi hitel nélkül nagy bajba kerül – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint ezt a kockázatot a magyar gazdaságpolitika irányítói és a kormány körüli véleményformáló holdudvar nem veszik komolyan.

Duronelly ugyanakkor úgy véli, hogy a kormány nem viszi az ügyet kenyértörésig, inkább azt diktálja az érdeke, hogy a végsőkig lebegtesse az IMF-megállapodást. Legalábbis a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a kormány csak a legutolsó pillanatban egyezne meg az EU-val és az IMF-fel.

Még a héten folytatódik a játszma

Hétfőn egyébként az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével szakmai informális egyeztetést tartottak Frankfurtban az MNB-törvényről. A tanácskozás rövidesen Washingtonban is folytatódhat, hiszen népes delegáció utazik a hétvégére az IMF tavaszi ülésszakára, melyben Fellegi Tamás tárca nélküli miniszteren kívül ott lesznek az NGM, az MNB és az Államadósság Kezelő Központ képviselői is.

Egy ilyen találkozón a delegáció résztvevői általában befoglalnak időpontokat a nemzetközi szervezetek képviselőivel, különösen, ha hitelkérelmük van folyamatban - tudtuk meg a tárgyalásokat jól ismerő szakértőtől. Így például Matolcsy György is tárgyalóasztalhoz ül David Liptonnal, az IMF első vezérigazgató-helyettesével.