Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Ad Van Tiggelen
ING
Magyarország államadósság-refinanszírozási igénye nagyon magas: idén a GDP 22-23 százalékát emészti fel az adósságtörlesztés, és jövőre is húsz százalék felett lesz ez a mutató - mondta a VG-nek az ING szakértője.
Szerinte a refinanszírozási igény az év második felében éri el a csúcsát, tehát korántsem mindegy, milyen hozamok mellett jut majd az állam forráshoz. "Mivel a hitelszerződés megkötése lejjebb vinné a hozamokat, azt valószínűsítem, hogy az év második felére, talán már nyár utánra megszülethet a megegyezés. Ezt befolyásolja az is, milyen gyorsasággal hajtja végre a magyar kormány a Széll Kálmán-terv 2.0-ban bejelentett intézkedéseket" - tette hozzá.
Van Tiggelen szerint a költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló rövid távú intézkedések - ide sorolta a tranzakciós adót is - nem nyugtatják meg a befektetőket. "Ehelyett rendszerszintű átalakításra van szükség, amelynek hatása hosszú távra szól. Ide tartozik például a nyugdíjkorhatár emelése, a közszféra további lefaragása és más megszorítások - a piacok ezeket szeretnék látni" - mondta a szakértő.
"Tudja, Nyugat-Európában miért nem vezetnek be extra adókat a vállalatokra? Mert akkor az ország hosszú távon elveszítené a befektetők támogatását. Tudja, mit tenne az évi 30 milliárd eurós profitot termelő Shell, ha a holland kormány plusz adót vetne ki rá? Elmenne, és soha nem jönne vissza" - mondta a lapnak az elemző.
"Lehet, hogy rövid távon nyersz valamit az extra adókkal, hosszú távon viszont elszigeteled magad, és veszíteni fogsz. A magyar kormány az elmúlt két évben kockázatos játékba ment bele, a szakadék szélén táncolt. Szerintem Orbán Viktor miniszterelnök intelligens ember, és tisztában van a veszélyekkel, ezért úgy vélem, hogy nem fognak megint rosszra fordulni a dolgok" - tette hozzá Van Tiggelen.
