hvg.hu: Az UniCredit Bank két új hitelkonstrukcióval is előállt, hogy segítse a kis- és középvállalkozások hozzáférését az uniós támogatásokhoz. Miért látják szükségesnek ilyen hiteltermékek bevezetését?

Patai Mihály: A magyar vállalkozó kevés forráshoz jut, ráadásul nem tudja kihasználni a rendelkezésre álló európai uniós pályázatokat sem, pedig ott még bőviben van a felhasználatlan pénz. Itthon viszont hiányzik a saját erő mind a kötelező önrészhez, mind azokhoz a költségekhez, amit az uniós pályázat utófinanszíroz. A Széchenyi-kártya programhoz kapcsolódva a két új termékünk épp e két kritikus ponton segít kedvezményes hitellel.

Túry Gergely

hvg.hu: A bankok decemberben arról állapodtak meg a kormánnyal, hogy tervet dolgoznak ki a gazdaság élénkítésére. A két új konstrukció már olyan megoldás, ami akár a tervezett növekedési paktumban is szerepelhet?

P. M.: A bankszövetség és a kormány megállapodása egy olyan általános érvényű törekvés, ami általában a kis- és középvállalkozások hitelvolumenének növekedését célozza az eredményes gazdálkodás és a munkahelyek számának növelése érdekében. Az UniCredit Bank a két jelenlegi konkrét hiteltermékkel a vállalkozások uniós forráshoz jutását könnyíti meg. Ez a hitelkihelyezés növelésének egy speciális eseteként fogható fel. A növekedési paktum természetesen ennél bővebb eszköztárban gondolkodik.

hvg.hu: Hol tart a növekedési paktum kidolgozása? Megakadályozhatja a megszületését, hogy a kormány a pénzügyi tranzakciós illeték tervével felrúgta a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodást?

P. M.: Minden, a hitelezést ellehetetlenítő lépés a növekedés ellen hat. Hangsúlyozom azonban, hogy még nem rúgta fel a megállapodást. Akkor rúgná fel, ha a törvényjavaslat úgy lépne hatályba, ahogyan benyújtották a parlamentnek. Én továbbra is bízom abban, hogy a decemberi megállapodáshoz tartja magát a kormány, és a pénzügyi tranzakciós illetékről tudunk majd olyan kompromisszumot kötni, amely a növekedést szolgálja.

hvg.hu: Mi a bankok fő problémája a pénzügyi tranzakciós illetékkel, és hogyan lehetne minimálisra csökkenteni a bankszektor kárát?

P. M.: Három fő probléma van, amelyeken mindenképpen szeretnénk változtatni. Az egyik általános, makroprobléma: minden plusz teher csökkenti a pénzintézetek hitelkihelyező képességét. Ez egy kivéreztetett bankszektor, amit a tulajdonosoknak százmilliárdokkal kellett a nyugat-európai ügyfelek pénzéből feltőkésíteni, s így is 90 milliárd forint veszteséget csinált 2011-ben. Nyilvánvaló, hogy a további terhek tovább gátolják a hitelezést és ezáltal a gazdasági növekedés beindítását.

Az is tény, hogy decemberben konkrét számokról volt szó: a kormánnyal megállapodtunk, hogy a 2010-ben kivetett 120 milliárd forintos bankadó helyett feleannyit, 60 milliárdot fizetünk 2013-ban. Ehelyett a kormány 190 milliárdot akarna fizettetni, tehát minden korábbinál jelentősen többet.

Túry Gergely

A harmadik probléma pedig az, hogy a törvénytervezetben nincs olyan felső értékhatár a tranzakcióknál, ameddig meg kell fizetni az illetéket, felette viszont már nem. Ez a magyarországi bankolás felét, illetve a betétek felét heteken belül átvinné Bécsbe és Pozsonyba. Tudniillik a nagyvállalatok akár heti gyakorisággal mozgatják a pénzeiket. Gyakori példa, hogy a cég elhelyez egy hétre 10 milliárd forintot, majd szükség és igény szerint másra használja, vagy tovább viszi a másik bankba. Heti kamatként keres fél- vagy egymilliót ezen a tranzakción, amit adóként 10 millió terhelne? Ennyi lenne ugyanis a 10 milliárd forintra kivetett egy ezrelékes tranzakciós illeték. Ki az, aki egymillióért tízmilliót fizetne? Vagyis a bank, a vállalat vagy a gazdag ember egyaránt abban lesz érdekelt, hogy ugyanezt a tranzakciót Bécsben bonyolítsa le.

hvg.hu: Okozhat ez likviditási problémákat a magyarországi bankoknak?

P. M.: Igen, mivel ez azt jelentheti, hogy a magyar betétállomány fele külföldre távozik. Emiatt Magyarországon még kevésbé lehetne hitelezni, hiszen a betétekből lesznek a hitelek.

hvg.hu: Hogyan lehetne „kisimítani” a törvénytervezetet? Meg lehet oldani, hogy legyen tranzakciós illeték, de kevesebb kárt okozzon?

P. M.: A Magyar Bankszövetség elnöksége tudomásul veszi, hogy lesz tranzakciós illeték. Azonban be kell vezetni a megadóztatható átutalások felső határát, és olyan kompromisszumot kell találni, hogy a bankszektorra jutó teher a tavaly decemberben elfogadott 60 milliárd forint környékén legyen. Ez kalibrálás kérdése. A tárgyalások folynak a kormánnyal, és szerintem sikeresek is lesznek, mivel ez közérdek.

hvg.hu: Ez a kompromisszum jelenthetné például azt, hogy a törvény szerint nem a bankszektort terhelné a tranzakciós illeték, hanem az ügyfeleket?

P. M.: Sok mindent jelenthet, például a kulcshoz is hozzá lehet nyúlni, emellett lehet különböző ösztönzőket is betenni. A jelenlegi terv még túl egysíkú, és biztos, hogy káros.

hvg.hu: Ha mégis a jelenlegi formájában fogadnák el a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot, osztaná Matolcsy György várakozását, amely szerint a bankok nem lennének képesek áthárítani az új közterhet az ügyfelekre a verseny miatt?

P. M.: Nem tartom reálisnak, hogy így fogadják el. Ráadásul, ha egy amúgy is veszteséges szektor újabb terhet kap, és nem akarja lehúzni a rolót, akkor az áthárításon kívül nincs más lehetősége. De még egyszer mondom, érdemi és minden érintett felet szolgáló megoldásokat lehet kidolgozni kölcsönös együttműködéssel. A bankszektor pedig együttműködésre törekszik ügyfelei és az egész magyar gazdaság érdekében is.