Erősen kérdéses, hogy beválik-e Matolcsy György legújabb számítása, miszerint a bankok nem fogják tudni áthárítani az ügyfeleikre a tranzakciós illetéket. Valódi verseny ugyanis a magyar bankszektorban jellemzően a betéti kamatokban van, melynek fő oka, hogy a pénzintézeteknek szükségük van működésükhöz forrásra, ugyanis külföldi anyabankjaiktól most nem kapnak. A számlavezetési és a tranzakciós díjakban viszont, ahol a pénzügyi tranzakciós illeték az ügyfelekre hárulhat, már messze nincs ilyen éles küzdelem a pénzintézetek között.

A nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy a pénzintézetek megpróbálják ugyan majd átterhelni a Széll Kálmán-terv 2.0-ban meghirdetett, és aznap bejelentett új adókat a fogyasztókra, de a köztük lévő verseny miatt ez nem fog sikerülni. Matolcsy György azt is elmondta, hogy hiába kérte a Magyar Bankszövetség, a pénzügyi tranzakciós illeték végül a magánszemélyeket terhelje, a kormány ezt nem tudta elfogadni, mert versenyt szeretne. (A kérésre vonatkozó állítást egyébként a bankszövetség később cáfolta.)

Matolcsy feltételezéséből kiindulva megvizsgáltuk a bankok árazási politikáját, amiből az derül ki inkább, hogy a miniszter várakozása aligha fog teljesülni.

Verseny nélkül is fut a szekér

A lakossági ügyfelek esetében a számladíjakat, az átutalási és pénzfelvételi költségeket annyira nem szorítja le a bankok közötti verseny, hogy nulla forinttól egészen 50-60 ezer forintig is terjedhetnek egy átlagos jövedelmű lakossági ügyfél bankolási kiadásai, attól függően, melyik bankot választotta.

A bankok többségénél egy ilyen ügyfél 10-20 ezer forintot fizet ki éves szinten számlafenntartásra, átutalásokra és készpénzfelvételre. Hiába kínál esetleg olcsóbb megoldást egy másik bank, a legtöbb ügyfél valószínűleg inkább kifizeti ezt a 10-20 ezer forintot, mert abból indul ki, hogy máshol is körülbelül ennyibe kerül egy átlagos számla fenntartása.

„Az ügyfél nehezen veszi észre, hogy egyik hónapról a másikra többet kell fizetnie, hiszen 10-20 forintos drágulásról van szó” – mondta a hvg.hu-nak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének munkatársa, Kispál Edit. Matolcsy György például azzal számol, hogy egy banki ügyfélnek havonta körülbelül 70 forintos többletterhet jelenthet majd az új adó – derült ki a miniszter egyik képviselői kérdésre adott válaszából. Így ha a bankok az egy ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetékkel megnövelik díjaikat, nem sok ügyfél elvesztését kockáztatják. Még ha észre is veszik majd, hogy többet fizetnek a bankoknak, attól még nem valószínű, hogy megmozdulnak és ekkora többletköltség miatt olcsóbb számlát keresnek az ügyfelek.

Ki fizeti meg végül a készpénzfelvételt?

Marton Szilvia

Ha azonban valakit ez az összeg mégis felbosszantana, további akadályt jelenthet a bankváltásnál, hogy a bankok számlavezetési kondíciói nehezen összehasonlíthatók. Márpedig ebben a játszmában a magyar lakosság vesztes pozícióból indul: a pénzügyi kultúránk ugyanis a Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint rendkívül alacsony, és a banki ügyfelek többségének alig van fogalma a pénzpiacon kínálkozó jobb lehetőségekről. Így általában maradnak annál a banknál, amit a családjuk, a barátaik vagy a munkahelyük ajánlanak nekik, megkímélve a bankokat a versenytől. Ez a felmérés 2006-ban készült, azonban a bankok jelenlegi magas számlavezetési díjait alapul véve nem sokat változhatott a helyzet mára.

Megígérték, áthárítják

A bankok legfeljebb a vállalati ügyfeleknél számolhatnak azzal a kockázattal, hogy elmennek tőlük, a cégek ugyanis könnyen áthelyezhetik a számláikat külföldre. A lakosság viszont valószínűleg nem fog megmozdulni, a bankok pedig át fogják hárítani rájuk a pénzügyi tranzakciós illetéket – mondta a hvg.hu-nak Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa.

Erre rá fognak kényszerülni a pénzintézetek, ugyanis veszteségesek, ráadásul jövőre még meg kell fizetniük a bankadó felét, ami szektorszinten 60 milliárd forint körüli összeg lesz. Erre jön még a tranzakciós adó, amitől Matolcsy György alsó hangon 130 milliárd forint bevételt vár. Vagyis, ha a bankok nem hárítják át a pénzügyi tranzakciós illetéket, jövőre közel 200 milliárd forintot kellene becsengetniük a költségvetésbe, amihez képest eltörpül az eddig fizetett, drasztikusnak tekintett, 120 milliárd forintos bankadó.

Azt egyébként nehéz nyomon követni, hogy a 2010-ben bevezetett bankadót milyen mértékben hárították át a pénzintézetek az ügyfelekre. Hivatalosan eddig egyetlen bank sem merte bevallani, hogy az elmúlt két évben a rájuk kivetett sarc miatt emeltek a díjaikon. Orbán Viktor szerint sikeresen akadályozták a bankadó áthárítását az ügyfelekre, és ezt erősítette meg tavaly a PSZÁF is, amikor azt állította, a felügyelet nem tapasztalt az ügyfelek széles körét érintő, trendszerű áremelkedést a nagy pénzügyi szervezeteknél. Ennek viszont ellentmondanak a burkolt bankvezetői nyilatkozatok, az ügyfelek és fogyasztóvédők tapasztalatai, a Költségvetési Tanács előzetes véleménye, de még a Nemzeti Bank tanulmánya is.

A bankadó bevezetését követően nem sokkal Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség akkori elnöke úgy fogalmazott, mivel a bankoknak nem érdeke a lakossági és vállalati ügyfeleinek ellehetetlenítése, ezért abban az évben még tartalékaikból állják a költségeket. Ha viszont középtávon, három éven keresztül fennmaradna az adóteher, elkerülhetetlenné válna, hogy beépüljön a költségek közé.

Ennél lényegesen szókimondóbb volt néhány hónappal később a K&H Csoport vezérigazgatója, aki ugyan ígértet tett arra, hogy nem hárítják át az ügyfeleikre a bankadót, de csak azzal a feltétellel, ha az intézkedés átmeneti lesz. Ellenkező esetben viszont a bank nem tudja betartani ezt az ígéretét. A különadó bejelentésekor a Költségvetési Tanács is azt feltételezte, hogy a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át majd, és ebből közel 50 milliárd forintot a lakosság fog megfizetni.

A bankadó is emelte a díjakat

„A bankadó bevezetése után elemeztük, hogy a pénzintézetek áthárítják-e a többletterhet az ügyfelekre” – mondta  a hvg.hu-nak Seregdy Tamás, a Bankometer ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy azóta nem készítettek erről hatástanulmányt. Akkor azt állapították meg, hogy a számlavezetési és átutalási költségek ugrottak meg: az átutalások esetében például a bejelentést követően 30 százalékot meghaladó emelkedést figyeltek meg.

Ezt erősítette meg a jegybank 2010-es stabilitási jelentése, amely szerint a bankok tavaly szeptemberben hirtelen átlagosan 7-8 százalékkal emelték díjtételeiket. Igaz, az MNB sem tulajdonította egyértelműen a bankadónak a díjak emelkedését, a stabilitási jelentés alapján mindössze az valószínűsíthető, hogy a hitelezési veszteségek mellett a bankadó is közrejátszhatott a bankok díjainak emelkedésében.

„Most is fenntartjuk a félelmeinket, ahogy azt a bankadónál tettük” – mondta a hvg.hu-nak a FEOSZ képviselője. A szervezet tavaly a PSZÁF-hoz is fordult, mivel azt tapasztalták, hogy a Volksbank a rosszabbodó feltételekre és kedvezőtlen módosításokra hivatkozva megemelte a kártyakibocsátási, számlavezetési és az eseti átutalási díjait, és többet kellett fizetni a készpénzfelvételek után is. Kispál Edit szerint noha nem mondható ki, hogy a bankadó áthárítása miatt emelkedtek a díjak, de mindenesetre nem az árcsökkentés irányában haladnak a dolgok szerinte.